Elfogadta Élisabeth Borne francia miniszterelnök lemondását Emmanuel Macron elnök. Az államfő hivatala azonban azt is közölte, hogy egyelőre továbbra is ő látja el a kormányfői teendőket, s addig marad hivatalában, amíg utódját meg nem találják. Borne lemondását valószínűleg nagyszabású kormányátalakítás követi majd.
Borne távozása nem okozott nagyobb meglepetést, már hónapok óta felröppentek hírek erről. Várható is volt, hogy Macron elnök a bevándorlási törvénnyel kapcsolatos közelmúltbeli nehézségek után átszervezi a kormányt. A változásokat előrevetítette, hogy
Macron vasárnap este fogadta Borne-t, ahogy fogalmaztak, „fontos kérdésekről” akartak tárgyalni.
Kevesebb mint 24 órával később Borne aztán hivatalosan is benyújtotta lemondását, mintegy 20 hónappal azután, hogy 2022. május közepén hivatalba lépett.
Macron elnök a Twitteren „szívből” megköszönte neki az ország szolgálatában végzett „példamutató” munkáját. Borne mindössze a második nő volt a francia kormány élén Edith Cresson után, aki 1991-ben alig egy évig volt hivatalban.
Macron várhatóan hamarosan kijelöli utódját.
A 34 éves Gabriel Attal oktatási minisztert tartják a favoritnak, aki ezzel Franciaország legfiatalabb kormányfője lenne. A feltörekvő politikus Macron közeli bizalmasa, és már több pozíciót is betöltött a kabinetben.
Julien Denormandie volt mezőgazdasági miniszter és Sebastien Lecornu védelmi miniszter, akik ugyancsak az elnök bizalmasai, szintén szóba kerültek. Előbbit már Borne kinevezése előtt az esélyesek között emlegették.
A következő miniszterelnök várhatóan számos kabinettagot is levált, köztük Catherine Colonna külügyminisztert. A kormány átszervezése valószínűleg annak a következménye, hogy a kormánynak az utóbbi időben nehézségei támadtak az új migrációs törvénnyel. Ez Macron egyik legfontosabb projektjének számított – de végül csak nagy nehézségek után át a francia parlamenten méghozzá úgy, hogy a jobboldal több javaslatát szőtték bele: a kormánynak messzemenő engedményeket kellett tennie a konzervatív republikánusoknak, hogy megszerezze a jóváhagyásukat.
A törvény szigorított keményebb szövege azonban heves feszültségeket okozott a kormánytáboron belül. Macron soraiból 20 képviselő szavazott a szöveg ellen, 17-en tartózkodtak. Aurelien Rousseau egészségügyi miniszter ezt követően lemondott. A pletykák szerint a szavazás előtt a kabinet más baloldali tagjai is fontolgatták a kormány elhagyását a szöveg miatt.
Nem ez volt az egyetlen belpolitikai turbulencia, amellyel Macronnak tavaly meg kellett küzdenie. Nyáron zavargások rázták meg az országot, miután a rendőrség agyonlőtt egy tinédzsert Párizs Nanterre nevű külvárosában.
Ugyanakkor Macron keresztülvitt egy rendkívül népszerűtlen nyugdíjreformot – a nemzetgyűlés végszavazása nélkül. A kormány már másfél évvel ezelőtt elvesztette abszolút többségét a nemzetgyűlésben. Ezért a jogszabályok elfogadásához az ellenzék szavazataira van utalva. Borne miniszterelnök fáradhatatlanul próbált kompromisszumokat találni. A nyugdíjreformmal azonban nem járt sikerrel.
Várhatóan Macron egy megújult kabinettel akar majd továbblépni, és egyben akarja tartani a táborát, különösen a belső viták után.
Ez azért is fontos lenne, mert júniusban rendezik meg az európai parlamenti választást. Jelenleg Marine Le Pen jobboldali nacionalista pártja, a Nemzeti Tömürülés (RN) vezeti a közvéleménykutatásokat.
A nyáron Párizsban megrendezésre kerülő olimpiai és paralimpiai játékokkal Franciaország komoly szervezési kihívás előtt is áll.
Megmenekült a francia kormány, sikerült keresztülvinnie a parlamenten a vitatott bevándorlási törvény szigorúbb változatát