A castingokban, a jelentkezésben, sőt, önmagában a színházi világ megismerésében nyilvánvalóan a szülőknek is óriási szerepe van. De mit bír el egy gyerek, mennyit keres a színpadon, és mivel jár, ha a családban van egy mini színházi dolgozó?
A fővárosban jelenleg is több olyan előadás fut, amelyben színpadra lépnek gyerekek, de vidéken se kell sokáig kajtatni az efféle produkciók után, pár éve Szegeden, most Győrött és Pécsett is látható a Valahol Európában, mely a leggyakrabban mozgatja meg a helyi iskolásokat és fedez föl fiatal tehetségeket. Más a helyzet a fővárosban, ahol van, hogy a színházak akár saját iskoláikon keresztül vonják be a gyerekeket. Két meghatározó zenés teátrumot, az Operát és a Madách Színházat kérdeztük a gyerekek színházi foglalkoztatásáról.
A Magyar Állami Operaház előadásaiban leggyakrabban négy különböző formában vesznek részt gyerekek és fiatalok. – A legfoglalkoztatottabbnak az Opera saját együttesei, az Operaház Gyermekkara és a Magyar Nemzeti Balettintézet (MNBI) számítanak: előbbi a repertoár több mint 80 százalékának részese. Az olyan klasszikus előadásoktól kezdve, mint A varázsfuvola, a Bohémélet, a Tosca, de A diótörő is, a hangversenyeken át, mint a Mahler 8. szimfóniája vagy a Kodály műveiből válogató Psalmus100 koncert, kifejezetten gyermekekre írt vagy átdolgozott művekig, mint A makrancos királylány, az István, a király (junior) és a János vitézke, vagy olyan produkciókig, ahol művészi koncepció nyomán kapta meg részben a felnőtt kórus feladatait is a gyermekkar, ilyen például a János vitéz, a Hunyadi László vagy a Carmina Burana – válaszolt lapunknak az Opera. A balettnövendékek is szinte minden hónapban színpadra lépnek: A diótörő első felvonásában többszörös szereposztásban játszanak, de jóval kisebb létszámban jelen vannak A hattyúk tava, a Don Quijote, a Táncszvit és a Paquita-szvit egy-egy jelenetében, a Hunyadi László Palotás táncbetétjében és olyan nagy sikerű, számukra készült ifjúsági előadásokban vesznek rész havonta változó rotációban hétvégenként, mint a KisHattyúk tava, KisCsipke, István, a király (junior), János vitézke vagy az idén bemutatandó KisKalóz. Az OPERA emellett szoros együttműködést folytat a Magyar Táncművészeti Egyetemmel (MTE) is, amelynek növendékei csaknem minden hónapban láthatók valamely operaprodukcióban, az idei évadban többek közt a János vitézben, Nabuccóban, a Ring-tetralógia három darabjában, a Ruszalka-premierjében, a Pikk dámában, a Dido és Aeneasban, az István, a királyban, a Székely fonóban. Végül, de nem utolsó sorban az Opera kis létszámban néhány operaelőadásban gyermekstatisztákat is alkalmaz egy-egy jelenetben. Az idei évadban többek közt a Pillangókisasszony, a Tosca, a Hunyadi László mellett a bemutatásra váró Fra diavolo című darabban is láthatók lesznek. Szemben az Operával a Madách Színház nem alkalmaz gyerekeket statisztaként, ám – mint írják – a Mary Poppins, a József és a színes szélesvásznú álomkabát, az Én, József Attila, A tizenötödik, a Jézus Krisztus Szupersztár és a Vuk előadásunkban szerepelnek gyerekek, főszereplőként, kisebb szerepben, csoportos szereplőként vagy külső kórus tagjaiként.
Nem nehéz a szereplésre éhes gyermekek bevonása, ám mégiscsak kicsikről van szó egyrészt, másrészt iskolai elfoglaltságuk is van, esetükben olykor megkülönböztetett munkarenddel dolgoznak a teátrumok.
– Az Opera művészeti munkatársai a gyermekek esetében igyekeznek rugalmasan kezelni a próbák beosztását. Ez azt jelenti, hogy a kollégák a próbákat lehetőleg iskolaidőn kívülre időzítik, és főszabály szerint, elsősorban 14 éven aluli gyermekek esetében 20 óráig befejezik. Ez alól kivételnek számítanak azok a színpadi próbák, ahol a darab már előadásszerűen, teljes terjedelmében szerepel a műsoron. Ezek jellemzően a főpróbahét próbáit jelentik keddtől csütörtökig, de mivel rendszerint a gyermekekből is több szereposztás áll rendelkezésre, az ilyenkor megszokott duplapróbák őket nem érintik – válaszolt az Opera. Hasonlóan jár el a Madách Színház is, ahol a színházi próbák 10-14 óráig, az előadások 19-22 óráig tartanak, az esetleges délutáni próbák pedig maximum kétórásak. Az egyéni terhelés mérséklése miatt ugyancsak kettes-, hármas szereposztásban vesznek részt a gyerekek a munkában. – A Madách Színház kiemelt törekvése, hogy a fenti elfoglaltságokból egy gyerekre napi egy jusson. Valamennyi gyerekkel kötött szerződés a szülő mint törvényes képviselő tudtával és beleegyezésével jön létre, a gyerek iskolai elfoglaltságát is a szülő látja át – tette hozzá a Madách.
A gyerekek ugyanúgy dolgozni mennek a színpadra, mint képzett felnőtt kollégáik, így nekik is jár próba- és előadáspénz, ám a Madách Színház válaszában kitért arra, hogy a gyerekek színházi tevékenysége nagyon kevéssé hasonlítható össze a felnőtt színészek munkájával. –Megjegyezzük, hogy bizonyos szerepek eljátszásához a szükséges felkészítést a Madách Színház több hónapig, esetenként 1-2 évig tartó képzéssel biztosítja, vállalva ennek szervezési és anyagi feltételeit – írták. Az Opera válaszából kiderült, az előadás- és próbapénzek elosztása a különböző együttesekben eltérő logikát, hagyományt követ: míg a gyermekkarnál és a statisztáknál van próbapénz, addig az MTE-s hallgatók és az MNBI-s növendékek esetében a próbák és az előadások teljesítése a képzés/kötelező szakmai gyakorlat részét képezik. Kérdésünkre a teátrum elmondta, nehéz összehasonlítani a gyerek- és felnőttszereplők bérét, mert egyes esetekben az előadáspénz egységes, míg más esetekben a feladatok súlyához igazodik, a konkrét feladatokat pedig vagy gyerekek, vagy felnőttek látják el, tehát például ugyanarra a szerepre nem létezik gyermek és felnőtt díjszabás. – Ami általánosságban elmondható, hogy a gyerekek előadáspénze nagyságrendileg fele a hasonló műfajú felnőtt művészeti tárak előadáspénzének. A gyermekek az előadáspénzen túl havi munkabérben (fizetésben) nem részesülnek, mivel nem munkavállalók, mint a felnőtt művészek többsége. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a gyermekszereplős előadások nem jöhetnének létre a gyermekek és szüleik színház iránti őszinte szeretete, a művészet iránti elhivatottsága nélkül – tért rá ki válaszában az Opera.
A színházakban rendszeresen dolgozó gyerekek szüleinek fel kell készülniük egy kemény világra, legalábbis ez derül ki a lapunknak névtelenül nyilatkozó szülő szavaiból, akinek gyermeke elsős kora óta szerepel színházi előadásokban és filmekben. – Ha a gyermeked ügyes és sikeres, az egyrészről örömforrás, de rengeteg áldozattal jár – állítja a megszólaló. – A színházi munkákban nagyon csekély mennyiségű pénz van, a filmezéssel, a tévés és reklámmunkákkal már rendes fizetés jár. – A szülő elmondása szerint a színház egy nagyon kemény, hierarchikus szakma, ahol nem igazán foglalkoznak a gyerekléttel, hiszen komoly határidőkkel kell egy csapatban dolgozni. Szerinte a színházban és a filmben dolgozó gyerekszínészekre kicsit úgy kell gondolni, mint a sportoló vagy a zenész gyerekekre, akiknek mindig van egy plusz feladatuk az iskola mellett, és akiknek a szülei is állandóan asszisztálnak ehhez az életformához. – Ahogy a színház, úgy például a sport is rengeteg fegyelmet és felnőttséget vár el a gyerektől, ami valahol pótolhatatlan ajándék az életben. És
ugyanúgy, ahogy sport sem fizet sokáig, úgy a színházi szereplés sem túl kifizetődő kezdetben, de ha belegondolunk, ez így van sok hivatással. Például ahhoz, hogy valaki olimpiai bajnok legyen, milliókat ráköltenek gyerekkorában.
– A tapasztalt szülő szerint változó, mennyire támogatja az iskola a gyermekek színházi karrierépítését. Valaki büszke rá, valaki lógásnak véli, de komoly ráhatása nincs a tanároknak erre, a szülőnek viszont nagy a felelőssége. – Nem szabad hagyni, hogy mindent a színház diktáljon, a próbafolyamatok ideje változékony, de az előadások fixek, ez egy fontos alapvetés. Nem szabad túlhajszolni a gyereket, ezt van, hogy nem is a színház rovására lehet írni. Tudok olyan szülőről, aki a gyereke lelkesedése nyomán minden aprócseprő szerepet, feladatot hagyott, hogy elvállaljon. Egyszerűen muszáj menedzselni a kicsiket, ez egy alapvető feladat szülőként. – Az anonim megszólaló szerint a magyar színházak többségében nincs profi gondolkodás a gyerekszereplőkről, bár épp a fővárosi zenés színházak jó példával járnak elöl. – Ez az egész műfaj, mint mondtam, rengeteg áldozattal jár és emberfeletti teljesítményt követel, de közben meg tanulás, befektetés, élmény és átlagon felüli tapasztalat – összegzett.
A munka jogokkal jár
A magyar törvények szerint a 16 éves kortól lehet munkát vállalni, illetve 15 éves kortól kizárólag a nyári szünet idején, ugyanis a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A szabályozás kivételezettjei a kulturális, művészi, sport- és reklámtevékenységek gyerekdolgozói, akik 15 év alatt csakis a gyámhatósághoz történő előzetes bejelentés alapján dolgozhatnak. A munka törvénykönyve bevonja a 15 év alattiakat, eszerint annak törvényi szabályozása rájuk is vonatkozik. Az általános szabályokon felül a törvénykönyv többek között kitér arra is, hogy a 18 év alatti munkavállalót nem kötelezhetik éjszakai munkavégzésre és rendkívüli munkaidőre sem. A 18 év alatti munkavállaló gyerekek munkaszerződéssel dolgozhatnak, melyet a törvényes képviselőjük (általában valamelyik szülőjük) hozzájárulásával kötnek meg. Szakértői vélemény szerint a szabályozás rendben van, a gyakorlat ettől eltérhet.