– Ha apám látná, biztosan nagyon boldog volna – mondta a nagyszámú közönség okán ifj. Lator László, a tavaly júliusban elhunyt Lator László költő, műfordító, esszéíró fia. A családtörténeti képeskönyvön Kemény Aranka irodalomtörténésszel kezdett el dolgozni Lator László, a közös munkának a költő váratlan halála vetett véget. Augusztusban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) felhívásban keresett támogatókat a kötet kiadásához. A kérés meghallgatásra került, a SZIMA elnöke, Ferencz Győző köszönetet mondott az adományozóknak és az előfizetőknek, mindenkinek, aki segítette a könyv megjelenését, amely december óta megrendelhető.
A friss könyv jóval több mint fényképalbum – derült ki a könyvbemutatón. A SZIMA elnöke szerint a Lator-tanya megvilágítja a költő szellemiségét, megismerteti a befogadóval azt a világot, amelyhez szinte egész munkássága alatt folyton visszanyúlt. A szerző emlékezete színesíti a képanyagot – fogalmazott a kötet szerkesztője, Kemény Aranka.
Lator László a kárpátaljai Tiszasásváron született, ahol családjával egy gyönyörű tanyán, idilli környezetben élt – erről a kötetbemutatón vetített, az albumban is látható fotók is tanúskodnak. A képeket Lator István, a költő édesapja készítette, aki mindig aktívan fotografálta a család életét. A család tiszasásvári létének a II. világháború vetett véget. Lator László gimnazista leventeként hadifogolytáborba került, itt ünnepelte tizennyolcadik születésnapját. – Már amennyire lehet bármit is ünnepelni egy fogolytáborban – jegyezte meg a bemutatón a költő fia. Szabadulása után családjára Makón talált rá. A harmadik meghatározó helyszín Ispánk, ahol telket és házat vett a költő.
Bognár Róbert író kiemelte: Lator életében és költészetében megkerülhetetlen volt a kertélmény. Az idilli, növényekkel, állatokkal teli környezet, amelyet Tiszasásváron is megtapasztalt, amiben felnőtt, számára a folytonos mozgást, változást jelentette. A verseiben többször előjön a „mozdulatlan vihar” kifejezés. Ami a fényképeken rögzített háttér, az a lírájában rendkívüli intenzitással jelenik meg – mondta Bognár Róbert.
„A kert egyszerre kínálta a vad természet erejét és a jól gondozott kert szelídségét. Nekem ez az állandóan pusztuló és teremtődő anyagi világ az alapélményem” – így foglalta össze Lator László egykori ugocsai, gyermekkori környezete jelentőségét. A Lator-tanya című könyvben a látvány és az élmény egymás mellé rendeződik a költő széljegyzetei, szövegei, lírája által.
Infó: Lator-tanya – Lator László tiszasásvári emlékei. Kiadja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, 2023.
