Decemberben hatalmasat zuhant az infláció, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint az árak 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 12 hónappal korábban. Ez lényegesen alulmúlta az elemzők által várt 5,9 százalékos év végi árindexet, illetve az előző hónapban mért 7,9 százalékos adatot is. A KSH közlése szerint decemberben az előző hónaphoz mérten 0,3 százalékkal csökkentek az árak. A decemberi adattal egyidőben közölték, hogy 2023-ben éves szinten 17,6 százalékkal emelkedtek az árak. Ez nemzetközi összehasonlításban is kirívóan magas, az unióban ennél nagyobb áremelkedés sehol nem volt, még a második helyezett Szlovákia is megúszta 11 százalékos éves árindexszel. Idehaza ilyen gyors drágulást utoljára a ’90-es években tapasztaltunk, a Bokros-csomagot követő megszorítások következtében.
A helyzet annyiban hasonló a 90-es évek inflációs sokkjához, hogy azt is és a mögöttünk levő áremelkedések nagy részét is az elhibázott költségvetési és gazdaságpolitika okozta a külső inflációs sokkok mellett. A 2023-ban „elért” 17,6 százalékos csúcsnál magasabb inflációt 26 éve nem mértek:
1998-ban az árak 18,3 százalékkal emelkedtek.
A 2023-as évet a csökkenő infláció jellemezte, hisz januárban 25,7 százalékon tetőzött és ez a mutató csökkent az év utolsó hónapjára 5,5 százalékra. A magas inflációnak 2022-es ukrajnai háború nyomán kitört energiaválság, illetve az élelmiszerek jelentős világpiaci drágulása alapozott meg. Erre a magas külső inflációs környezetet erősítette a laza magyar költségvetési és monetáris politika, és a kettő eredményeként mintegy 10 százalékos inflációs többlet keletkezett a magyar gazdaságban. Az infláció idei monoton csökkenésében jelentős szerepet játszott az 2022-es magas bázis, illetve az elszabadult infláció miatt összeomló lakossági kereslet is fékezte az árak emelkedését.
Tavaly leginkább, 25,9 százalékkal az élelmiszerek drágultak, ez volt az infláció fő motorja. A másik húzóerő az energiaárak emelkedése volt, amelyeknél 22,1 százalékos drágulást mért a KSH, míg az üzemanyagok 18,6 százalékkal kerültek többe 2023 átlagában, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 18,3 százalékkal nőttek.
Az elemzők 2023 végére 6 százalék körüli adatot vártak, ehhez képest jelentős csökkenésnek mondható a KSH által közölt a 5,5 százalékos adat. Egy hónap alatt 2,4 százalékponttal csökkent a mutató, ez Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint két tényező következménye: egyrészt a tavalyi éves magas bázisé, másrészt, hogy havi szinten az általános árszínvonal 0,3 százalékkal csökkent. Az éves és a havi adatok mérséklődésében az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulásának lassulása, illetve az árak előző hónaphoz mért csökkenése meghatározó volt.
A friss adatok alapján arra számít Virovácz Péter, hogy 2024 elején tovább csökkenhet az inflációs mutató, és akár már januárban beeshet a jegybanki inflációs cél tolerancia sávjába, azaz 4 százalék alá. Ugyanakkor még korai lenne örömtüzeket gyújtani, mivel a kedvező bázishatások hamar kifutnak, emiatt a jövő év második felében az infláció újbóli emelkedésére számít az elemző. Míg az év első felében átlagosan 4 százalék alatt alakulhat az inflációs ráta, addig 2024 második felében 5 százalék körül, az év végén pedig 6 százalék is lehet - fogalmazott Virovácz Péter.
Hasonlóan vélekedik Németh Dávid, a K&H Bank elemzője, aki szerint az idén folytatódhat az infláció mérséklődése, de januárra csak 5 százalék alatti árindexet vár. Az elemző szerint az infláció idei alakulását nézve több bizonytalansággal is számolni kell. Például azzal, hogyan alakulnak az év eleji átárazások. A mostani kilátások szerint már januárban 5 százalék alá kerülhet az éves infláció. Van arra esély, hogy a tavaszi hónapokban akár 4 százalék alá süllyedjen a mutató, az év második felében azonban gyorsulás jöhet. A kialakuló geopolitikai feszültségek miatt az ellátási láncok ismét sérülhetnek, a szállítási költségek emelkedhetnek. Ráadásul a kereslet növekedésével a cégek is könnyebben háríthatják át a vásárlókra a költségek emelkedését - mondta Németh Dávid. Összességében 2024-ben az éves átlagos infláció akár 5 százalék alatt maradhat, míg a decemberi mutató átlépheti ezt a szintet.
Nem számolnak a betétdíj inflációjával
A KSH nem számítja be 2024-ben bevezetendő visszaváltási díjakat a fogyasztói árakba, mivel műanyag és üveges élelmiszer-csomagolóanyagok visszaválthatóak lesznek – mondta Cseh Tímea a KSH Nemzeti számlák főosztályának vezetője. Ennek ellenére a betétdíjas rendszer várhaón áremelkedést hoz, hisz a csomagolóanyagok jelentős részét várhatóan nem váltják vissza a fogyasztók, ám ennek költségei nem jelenek meg az inflációban.
A KSH az infláció számításának hátteréről és módszertanáról tartott sajtótájékoztatót, ahol a szakember ismét megvédte a KSH azon módszertani döntését, ahogy az energiaárak változását számítják. Tavaly augusztusban a kormány részlegesen emelte a földgáz és a villamos energia árát, mind a két termékre 2-2 tarifát vezetve be. A korábbi inflációszámítási módszertannal nem lehet mérni az energiaárak változását, ezért új módszertant választott a KSH még tavaly augusztusban, amelynek lényege, hogy minden hónapban újrasúlyozzák a fogyasztást. (A választott módszer következtében a fogyasztáscsökkenés árcsökkenést is eredményez, így fordulhatott elő, hogy a KSH mérése szerint 2023 decemberében az energiaárak 13,9 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2022 decemberében, illetve 1,1 százalékkal csökkentek egy hónap alatt. Ez utóbbi nyilvánvaló képtelenség, hisz a tarifákat a kormány nem csökkentette egy fillérrel sem.)
Erre az anomáliára az elmúlt hónapokban több közgazdász felhívta figyelmet, s erre válaszul jegyezte meg Cseh Tímea, hogy az új módszer megfelel az Eurostat módszertanának. A magyar inflációszámításról jelenleg is folyik konzultáció az uniós statisztikai hatósággal, és az egyeztetés abba az irányba mutat, hogy az Eurostat elfogadja a KSH módszertani váltását. Arra kérdésre, hogy ha más döntés születne, akkor utólag felülvizsgálnák-e az inflációs adatokat, a főosztályvezető elmondta, hogy az inflációs értékeket, szemben például a GDP-adatokkal, nem szokták utólag revízió alá venni.
Nagy Márton: amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan tüntette el a kormány az inflációt
Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt infláció – írta közleményében Nagy Márton. (A nemzetgazdasági miniszter arról megfeledkezett, hogy csak az infláció tűnt el, az már magasra szökött árak valószínűleg örökre velünk maradnak, továbbra is nehezítve a fogyasztók életét.) A miniszter emlékeztetett arra, hogy az kormány 2023-ban azt vállalta, hogy év végéig egy számjegyű lesz infláció. Ezt teljesítve a kormány ráfordulhat 2024-es fő feladatára, azaz a gazdasági növekedés helyreállítására – írta Nagy Márton.