Több mint 16 különböző helyszínen 60 jemeni célpont ellen rendelt el légitámadást Joe Biden amerikai elnök, miután az Irán által támogatott síita milíciák november óta támadták nemzetközi tengeri kereskedelem hajóit a Perzsa-öbölben. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közös akcióját további nyugati szövetségesek is támogatták. Válaszul az Ománi-öbölben iráni fegyveresek egy görög tankerhajót foglaltak le, ami állításuk szerint iráni olajat csempészett a térségben.
Csak idő kérdése volt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei mikor indítanak légicsapást az Irán által támogatott húszikkal szemben. Már többször figyelmeztették a milicistákat: hagyjanak fel a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajókkal szembeni akcióikkal, különben számolniuk kell a következményekkel. A húszik azonban nem hallgattak a fenyegetésre, továbbra is folyamatosan támadták különösen azokat a hajókat, amelyek Izraelből indultak vagy oda tartottak. Több hajótársaság kényszerült a közlekedés függesztésére a térségben. A válság azt követően tört ki, hogy a síita lázadók a Gázai övezetben zajló harcok kezdete után a radikális iszlamista Hamász mellé álltak.
A húszik elleni szövetséges katonai műveletben a lázadók állításai szerint öt személy vesztette életét és hatan sérültek meg. A légicsapás során az Egyesült Államok és Egyesült Királyság támogatást kapott Ausztráliától, Kanadától, Hollandiától és Bahreintől. A Fehér Ház közlése szerint az akció közvetlen válasz volt a nemzetközi hajózás elleni példátlan támadásokra. Joe Biden amerikai elnök kijelentette, szükség esetén nem habozik további lépéseket tenni. Mint mondta, személyesen ő rendelte el a légicsapásokat.
Túl veszélyesek a jemeni húszi lázadók, az Egyesült Államok missziót hoz létre a vörös-tengeri hajózás biztosításáraA támadásokat több szakaszban és számos célpont ellen hajtották végre. A CNN amerikai hírtelevízió és a brit BBC képeket és videofelvételeket közölt a helyszínen történt robbanásokról. A BBC úgy értesült: 16 különböző helyszínen – köztük a húszik ellenőrzése alatt tartott fővárosban, Szanaában - 60 célpontot támadtak a levegőből.
Az utóbbi napokban egyre nyilvánvalóbbá vált a szövetségesek válaszlépése. Grant Shapps brit védelmi miniszter szerdán a Sky Newsnak elmondta: – Világossá kell tennünk a húszik számára, hogy véget kell vetni ennek, és azt üzenem nekik: készüljenek fel valamire - mondta.
Rishi Sunak brit miniszterelnök a támadások előtt, csütörtök este, telefonos konzultációra hívta össze kabinetjét. – A nemzetközi közösség többszöri figyelmeztetése ellenére a húszik továbbra is támadásokat indítottak a Vörös-tengeren. Ez elfogadhatatlan – jelentette ki a brit miniszterelnök a jemeni légicsapások után tett nyilatkozatában. Ezért az Egyesült Államokkal közösen „korlátozott, szükséges és arányos önvédelmi intézkedéseket” hoztak – tette hozzá.
Joe Biden a maga részéről emlékeztetett arra, hogy
összesen már 27 támadás érte a nemzetközi kereskedelmi hajókat, és a húszi lázadók már ballisztikus rakétát is bevetettek. Több mint 2000 teher- és tartályhajó több ezer kilométeres kitérőre kényszerült.
A világkereskedelem mintegy tizenkét százaléka halad át a Vörös-tengeren. Az egyiptomi Szuezi-csatorna köti össze a Földközi- és a Vörös-tengert, így ez a legrövidebb tengeri útvonal Ázsia és Európa között. A dél-afrikai Jóreménység-fokot megkerülő alternatív útvonal hetekkel meghosszabbítja a szállítási időt, ami jelentősen megemeli a fuvarozási díjakat.
Vincent Clerc, a világ egyik legnagyobb hajózási vállalata, a dán Moller-Maersk csoport vezérigazgatója a Financial Timesnak nyilatkozva elmondta, a jemeni lázadók támadásainak következményei brutálisak és drámaiak, és figyelmeztetett a világgazdaságra gyakorolt következményekre, például az árak emelkedésére.
Tizenkét dühös ország: következményei lesznek, ha a húszik folytatják a vörös-tengeri támadásokatA síita húszi lázadók 2014-ben kezdték fegyveres akciójukat. Az eltelt tíz év alatt elfoglalták Jemen északi részének nagy részét, és a fővárost, Szanaát is ellenőrzésük alatt tartják. A lázadókat a túlnyomórészt síita Irán támogatja, és az Egyesült Államok szerint logisztikai és katonai támogatást is kapnak fegyverek formájában.
A jemeni lázadók vezetője, Abdel Malik al-Húszi megtorlást ígért az al-Maszíra a lázadók televíziós televíziós csatornájában: – Bármilyen amerikai agresszió soha nem marad válasz nélkül – mondta. Ez pedig „nagyobb” lesz, mint a lázadók legutóbbi, a hét közepén a hajók ellen elkövetett nagyszabású támadás, állította.
– Az Egyesült Államoknak és Egyesült Királyságnak fel kell készülnie arra, hogy nagy árat kell fizetnie, és viselnie kell ennek az agresszió súlyos következményeit – hangoztatta a húszik külügyminiszter-helyettese, Husszein al-Iszisz a jemeni milícia médiája szerint.
Szaúd-Arábia rendkívüli aggodalmát fejezte ki a történtek miatt. A királyság külügyminisztériuma önmérsékletre és az eszkaláció elkerülésére szólított fel.
A rijádi reakció azért sajátos, mert Szaúd-Arábia maga is katonai műveletet indított a húszik ellen 2015-ben. Ez pusztító háborút eredményezett az Arab-félsziget legszegényebb országában.
A rijádi vezetés jelenleg megpróbál kivonulni a konfliktusból, és hónapok óta tárgyalásokat folytat a húszikkal.
Irán elítélte a támadásokat. A Nournews hírportál szerint Nasszer Kanáni iráni külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, Jemenben több várost is támadás ért. "Ezt Jemen szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű megsértésének, valamint a nemzetközi törvények, szabályok és jogok megsértésének tekintjük".
Irán lefoglalt egy tankert
Röviddel a szövetségesek légicsapása előtt az irániak egy görög tartályhajót foglaltak el az Ománi-öbölben. Az IRNA iráni hírügynökség az iráni haditengerészet „lefoglalásról” beszélt. A Marshall-szigetek zászlaja alatt közlekedő hajóra fegyveresek szálltak fel – közölte a brit haditengerészeti hatóság, az UKMTO. Teherán a lefoglalás kapcsán egy bírósági végzésre hivatkozott. Az iszlám köztársaság azt állította, hogy iráni olajat akartak a hajón csempészni. A "St Nikolas"-t egy iráni kikötő felé irányították. Az iráni állami média az iráni hadsereg nyilatkozatára hivatkozva a tankert amerikainak nevezte. Az USA a hajó és legénysége azonnali szabadon bocsátást követel. A tartályhajót az iraki Bászra kikötőjében rakodták meg, és a törökországi Aliaga kikötőjébe tartott.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közös nyilatkozata szerint a támadást az ENSZ alapokmányával összhangban hajtották végre.
A légicsapás nyomán a Brent olaj világpiaci ára 2,5 százalékkal emelkedett.
Régóta fenyegetik Izraelt
Az Észak-Jement irányító húszik tömeggyűléseiken régóta Izrael elpusztítására felszólító jelszavakat skandálnak, de az elmúlt hetekben először kerültek szembe közvetlenül a zsidó állammal. Nem sokkal azután, hogy Izrael katonai offenzívája megkezdődött Gázában, a húszik rakétákat és drónokat kezdtek lőni a vörös-tengeri üdülőhelyük, Eilat felé. Néhányat izraeli harci repülőgépek, másokat az Arrow rakétavédelmi rendszer lőtt le.
A húszi szóvivő azt is bejelentette, minden Izraelbe szánt vagy izraeli kapcsolatokkal rendelkező hajó "legitim célpont". Végül azonban olyan hajókat is megtámadtak, amelyeknek semmi közük sem volt Izraelhez.
