infláció;

- Ellenségkeresőben

A politikusok, s a katonai elöljárók - pillanatnyi érdekeiktől vezéreltetve - kétféle ellenségképet szoktak felvázolni. Vagy eljelentéktelenítik, gyengének, veszélytelennek, könnyen legyőzhetőnek tartják a mindenkori ellenséget, vagy eltúlozzák a súlyát, lehetőségeit, s az elpusztítására, megsemmisítésére törekednek. A NER országlása alatt mindkettőre akadt és akad példa, szép számmal. Mégis alapos fejtörésre adott okot az Index egyik vezető anyagának a címe: "Orbán Viktor leszámolt a legnagyobb ellenségével". A hírek szerint sem Soros György és Alex, Ursula von der Leyen, de még Gyurcsány Ferenc sem tűnt el a gazdaság vagy a politika színpadáról, így a hangzatos állítás aligha reájuk vonatkozik, az pedig kizárható, hogy a most folyó háborúk csatatereinek bármelyikén a magyar miniszterelnöknek lapot osztottak volna. A megfejtés így ez a "földbe döngölt legnagyobb ellenség" nem lehet más, mint a 2023-as infláció. Abban viszont erősen kételkedünk, hogy Orbán Viktor legnagyobb ellensége a fogyasztói árak rekordmagasságokba történő szökkenése lett volna. A KSH jelentése szerinti 17,6 százalékos tavalyi pénzromlási ütemen még nyomokban sem lelhetőek fel, hogy bárminemű leszámolás történt volna. elgondolkodtató, hogy az élelmiszerek mindebből csaknem 26 százalékos drágulással vették ki a részüket.)

Nem eredményezett áttörést az árak tartós csökkenésében az esztendő egy részében még létező árstop, vagy az élelmiszer-kereskedelmi láncoknál kötelezően előírt akciózás, sőt az egyébként praktikus, a nagyobb városok vásárlóit segítő árfigyelő rendszer sem. Ennél sokkal jelentősebb hatása volt a hónapokig tartó reálbércsökkenésnek, valamint annak, hogy a családok visszafogták a vásárlásaikat, s ha ennek hatására az árak növekedési ütemét nem mérsékelték volna a kereskedők, akkor az eladhatatlan készletek tömeges üzletbezárásokhoz vezetett volna. De intő jel lehetett az is, hogy soha ennyi bolt ajtajára nem került lakat, mint 2023-ban.

Akadnak a remélhetően véget ért történelmi magasságokba szökkent áremelkedésnek haszonélvezői is. Az inflációkövető, kamatprémiumos államkötvény-tulajdonosok akár 17-19 százalékos hozamot is bezsebelhetnek idén. Viszont a banki ügyfeleknek rosszul indul ez az év. A pénzintézetek a tavalyi infláció mértékével emelhetik meg a felszámított díjaikat, amelynek logikája nehezen érthető, s hasonlóképpen gondolkodtak a Magyar Postánál is, igaz hogy szolgáltatásaik átlagosan "csak" 10 százalékkal drágultak. Furcsa helyzetet teremtett az is, hogy a hosszú idő óta halogatott pedagógus béremelés, vagy a minimális bérek jelentős korrekciója miatt hirtelen nagyobb vásárlóerő jelenik meg a piacon, ami gerjesztőleg hat a jelenlegi 5-6 százalékos évesített inflációra. Ha a bérek rendezése folyamatosan, elnyújtva már korábban megtörtént volna, akkor nem lehetne ilyen gond. Most viszont az ismét beinduló árbérspirál miatt az infláció tartósan beragadhat a jelenlegi szinten, miközben a feszes munkaerőpiacon tovább nőnek a jogos bérigények.