WHO;Davos;világjárvány;

A koronavírus-járvány nemrégiben megtanított minket arra, hogy a gyors cselekvés milliók életét mentheti meg

- Az „X-betegség” lehet a következő világjárvány okozója, egy ismeretlen kór hússzor több halálos áldozatot szedhet, mint a Covid-19

A WHO figyelmeztetése nyomán témában szekcióülést tartanak a davosi  Világgazdasági Fórumon.

A Világgazdasági Fórum a tervek szerint szerdán „Felkészülés az X betegségre” elnevezésű találkozót tart, ahol többek között felszólal a WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Gebrejeszusz, Michel Demaré, az AstraZeneca igazgatótanácsának elnöke. A téma egy olyan betegség, amelynek kórokozója még ismeretlen, de valahogy, valamikor, akár a közeljövőben súlyos nemzetközi járványt okozhat, amelynek hússzor több halálos áldozata lehet, mint a Covid-19-nek.

A WHO 2018-ban tette közzé azoknak a fertőző betegségeknek a listáját, amelyek tudósai szerint súlyos járványokat okozhatnak az elkövetkezendő időben, egyrészt azért mert potenciálisan képesek erre, másrészt azért, mert nincsenek megfelelő intézkedések ellenük. A lista kidolgozásában több mint háromszázan vettek részt, 26 vírus- és baktériumtörzset vettek számításba. A közzétett lista végén, amelyen a legveszélyesebbnek tartott betegségek szerepelnek, függetlenül attól, vannak-e vagy nincsenek megfelelő ellenintézkedések  ellenük, ott a rejtélyes ,,X-betegség" is, amelyről nem tudni pontosan mi, és mi az okozója, de tudni lehet, hogy feltűnése a kórokozók mutációinak következtében valamikor bekövetkezik, és súlyos nemzetközi járvány lesz a következménye. Az egyik lehetséges ok a klímaváltozás, amihez hozzájárul az egyre nagyobb és az adott területeken sűrűbben élő népesség is.

A WHO a saját R&D Blueprint (Kutatás és Fejlesztés Tervezet) programja szerint cselekszik majd, amely kutatásokat és fejlesztéseket irányoz elő egy esetleges járvány esetére: tesztek, vakcinák, gyógyszerek sürgős létrehozását.

De mi várható valójában X-betegség néven, és miért került ez most fókuszba Davosban?

Múlt hét elején a közösségi médiában jobboldali platformokon kritizálták a tervezett találkozó szervezőit: azzal, hogy megelőlegez egy „hipotetikus” járványt, kötelező vakcinációt akar bevezetni, valamint korlátozni akarja szólásszabadságot. Monica Crowley, a Trump-kormány pénzügyminisztériuma közönségkapcsolati osztályának volt főtitkárhelyettese azt az alaptalan vádat Tweetelte, hogy egy járvány kötelezővé tenne egy új WHO-egyezményt, amely éppen a választások előtt lezárásokkal, a szabad beszéd korlátozásával és a szabadságjogok további csorbulásával járna. Stuart Ray, a Johns Hopkins Egyetem Orvosi Kara adatelemző központjának elnökhelyettese  a Fortune magazinnak úgy nyilatkozott, felelőtlenség volna a világ vezetői részéről, ha nem találkoznának Davosban. – Sokszor történtek már hasonló események az írott történelemben, és a koronavírus-járvány nemrégiben megtanított minket arra, hogy a gyors cselekvés milliók életét mentheti meg. A közegészségügyi válaszok összehangolása nem konspiráció, hanem egyszerűen felelősségteljes tervezés – magyarázta.

A WHO a veszélyesnek tartott kórokozók lassan ötéves listáját ez év első felében fogja naprakésszé tenni, mert az még messze nem kimerítő, és azt sem feltétlenül jelzi, melyek azok a vírusok, baktériumok, amelyek a következő járványok kiváltói lehetnek. Jelenleg többek között az Ebola- és a Marburg-vírusok okozta betegségek, a Krími-Kongói vérzéses láz, a Lassa-láz, a súlyos akut légzőszervi szindróma, amit a SARS-CoV-1-vírus okoz, a MERS, vagyis a Közel-keleti légzési szindróma, amit szintén egy koronavírus okoz, és a zika-vírus általi betegségek szerepelnek. Az Egyesült Királyságban, Salisburyben már meg is kezdte működését a Vakcinafejlesztő és Kiértékelő Központ (VDEC), amely a legmodernebb eszközökkel felszerelve azon dolgozik, hogy a jövőbeli járványokat éppen a Covid-19 által szerzett tapasztalatok és eredmények segítségével időben megfékezzék, hogy ne okozhassanak olyan leállásokat az életünkben, mint az az elmúlt években történt. 

Egyelőre inkább csak a szavak szintjén tapasztalhatjuk, hogy a nagy szennyező országok komolyan veszik a kitűzött klímacélokat. Az intézkedéseik ugyanis édeskevesek a globális felmelegedés megfékezésére.