Olvasom Gyurcsány Ferenc a polgári Magyarországról szóló, szépen áradó szövegét. A gondolat megkapó és egyszerű: Magyarország polgári lesz, vagy nem lesz.
Akár még egyet is érthetek a gondolattal. Az biztos, hogy változásra van szükség. A váltás lehet olyan, ahogy a DK elnöke felvázolja. Sokféleképpen történhet, de akár úgy is, hogy a jobb életért mindannyian összefogunk, és leváltjuk a mai fideszes vezetést.
Elfogadható, közös minimum a mindenki számára jobb, polgári élet. Vállalható, támogatható, függetlenül attól, hogy az ellenzék melyik szegmenséből olvasom a pártelnök szövegét. Bizonyára másképp fogadja ezeket a mondatokat egy momentumos, netán egy jobbikos, de nekem, MSZP-snek is feltűnik néhány összefüggés. Az biztató, hogy a tartózkodó, passzív, pártot nem választó közönség számára is fölvállalható, vagy akár vonzó lehet az elgondolás.
Az ország legyen polgári, a politika pedig szociáldemokrata. Ez így közelít ahhoz, amit el tudok képzelni folytatásnak. Többször végigolvastam a dolgozatot, és nem tudtam leküzdeni a hiányérzetemet. Valahogy úgy, ahogy Cseh Tamás a A jobbik részem című balladában énekli Bereményi Géza szövegét: a csend csörömpöl. Keresem a szociáldemokrata politika tartalmi említését, de nem találom. Az addig rendben van, hogy az elnök úr kimondja: “Egyetlen politikai program van: a jobb élet programja.” Az is természetes, hogy a jobb életre vonatkozóan mindenkinek egyéni válaszai vannak. Az is fontos, hogy a különböző pártok mit tartanak lehetséges eszköznek a cél eléréséhez.
Gyurcsány Ferenc fel is sorolja, miképpen érhető el a jobb élet. Valamiből élni kell, és “ezért általában dolgozni kell”. Szoros kivételként említi az öröklést, illetve a beházasodást egy gazdag családba. Azért felmerül a tanulás, a minőségi munka a munkahelyen és hasonlók. Valahogy kimarad, hogy úgy is elérhető a jobb élet, ha vállalkozást indít a polgár, illetve a megtakarításából befektetéseket eszközöl, ahogy a polgári társadalmakban szokás. A jobb élet alapja a magasabb jövedelem. Bizony, polgári társadalmakban az önképzés, a tanulás, a több munka mellett nagy hangsúlyt kap a megtakarítás, a befektetés, a vállalkozás is. Ettől polgári a társadalom.
Nem túl nagy a különbség, amit feszegetek. Nagyjából annyi, mint a Gazdálkodj okosan és a Monopoly társasjáték különbsége. Nyilván jó érzés öröklakást és porszívót vásárolni, de a Monopoly-ban befektetni is lehet, sőt kötelező, ha a nyertesek közé szeretnénk tartozni.
A polgári társadalom jól viseli a szociáldemokráciát. Vannak olyan létező modellek, példának okáért a skandináv modell, ahol a tőke és a munka társadalma, a szakszervezetek és az állam jóléti megfontolásokat alkalmaz. Lehet ilyesmiről írni, nincs alapvető ellentmondás azzal, amit a pártelnök felvázol. “A keresztény és/vagy kommunista Magyarország víziójának ellehetetlenülése nem … eszmei kritikák miatt következett be, hanem mert végül nem teremtettek a többség számára kielégítően jó életet.”
A vagyonszerzés körüli ügyek említése azért fontos, mert abból nemcsak egyéni jólét, hanem tőke, mások munkájának szervezése, a dolgozók munkavégző képességének megvásárlása is következik. Hát Istenem, ilyen ez a polgári társadalom: ebben a közegben van értelme a szociáldemokráciának.
Egy alkalommal Ausztriában a sztráda mellett álltam meg. Tankolni kellett, a családnak pihenni, mindenkinek enni, inni. A pihenőben szolid, egészen kellemes éttermet találtunk. Mindnyájan finom ételt, jó kiszolgálást kaptunk. Nyár volt, meleg. Feleségem sört rendelt, mindjárt egy korsóval. Nagyon tetszett a sör, kérdeztem a pincért, hogy kaphatok-e alkoholmenteset, mert nagyon jólesne, habár vezetek. Az árnyas teraszon, a bécsiszelet mellett aranylóan, kívánatosan csillant a habos korsó. Egy üveg hideg, alkoholmentes persze más, de azért elfogadhatónak tűnt.
- Uram, a sztráda mellett vagyunk. Itt csak alkoholmentes sör kapható. Null komma null - és már hozta is az én korsómat. Nagyon jóízűen ittam meg a szikrázó napsütésben a finom, hideg sört.
Így vagyok Gyurcsány Ferenc dolgozatával is. Nincs benne szociáldemokráciára utaló megjegyzés. Az egész okfejtés kerüli, még következtetéseiben is a hagyományos szociáldemokrata retorikát. Null komma null. Az MSZP-s nyilatkozatokban ennél határozottabban érzékelhető a szakszervezetek, a dolgozók érdekérvényesítése a munkáltatókkal és az állammal szemben.
Ennek ellenére elég nagyívű, vállalható gondolatmenet, amit elnök úr kifejt. Biztos, hogy nem az a hasznos megközelítés, ha azt keresem, mi nincs benne. Ott, Ausztriában ráéreztem az alkoholmentes sör zamatára. Megtapasztaltam, beláttam, hogy ami az adott helyzetben még lehetséges, akár jó is lehet. Sokat segített, hogy akartam, vágytam arra a hideg sörre.
Meglehet, hogy most sincs más lehetőség, ha az utunkon célba akarok érni. Azt kell elfogadnom, ami mindenkinek megfelel, aki velünk egy irányba tart. Az egészen biztos, hogy - mint a DK elnök fogalmazott - “ma a szociáldemokratáké a fő felelősség, hogy közösen megteremtsük a polgári Magyarországot“.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.