A Magyar Telekom (Mtelekom) Nyrt. 15 százalékkal emeli szolgáltatási díjait 2024 márciusától – jelentette a be részvényeseinek a vezető hazai távközlési szolgáltató. A közleményben csak díjkorrekciónak nevezett jelentős áremelés mintegy háromszorosa az idénre várható 4-5,5 százalékos inflációnak. A jelenlegi szabályozás szerint a kommunikációs cégek – és a pénzintézetek is – alkalmazhatják a visszamenőleges áremelést, vagyis az éves díjemelésük maximális mértéke nem lehet nagyobb az előző évi tényleges inflációnál. A KSH a napokban publikálta a 2023-as, éves inflációs adatát, eszerint a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal nőttek. Ezen belül már tavaly is 13,9 százalékkal drágultak a távközlési- és az internetszolgáltatások, hiszen 2022-ben az átlagos fogyasztói infláció 14,5 százalék volt, és valamivel e szint alá lőtték be az áremeléseket a szolgáltatók. Idén az elemzők 5 százalék közelében várják az inflációt, vagyis a tekelomcégek áremelései ennek a háromszorosára rúgnak, és ezzel is felfele húzzák az árindexeket. A most bejelentett 15 százalékos Mtelekom díjemelés így is kissé váratlan és túlzó mértékű, ugyanis a céggel foglalkozó elemzők ennél kisebb drágulásra számítottak.
Tavaly a Magyar Telekom az első háromnegyed évben 60 milliárd forintnyi adózás utáni profitot termelt, ami 21 százalékot meghaladó emelkedés az előző évhez képest. A tegnapi bejelentés hatására a cég részvényei a Budapesti Értéktőzsdén napon belül, volt, hogy 4 százalék feletti emelkedést mutattak. Az elemzőket nem lepték meg a fejlemények, több részvényelemző számítva az áremelésekre, már korábban a Mtelekom részvényeinek vásárlásira buzdította a befektetőket, de igazán azok jártak jól, akik tavaly januárban vásároltak be, ők ezzel megduplázhatták a befektetésüket egy év alatt.
A Telekom mostani áremelési bejelentése abból abból a szempontból nem volt váratlan, hogy a kisebbrészt állami, nagyobbrészt NER-érdekeltségben lévő Vodafonem, a telekompiac második legnagyobb szereplőjeként korábban 15,4 százalékos emelést jelentett be, szintén márciusi hatállyal. Ráadásul a Vodafone a tulajdonváltás miatt jelentősen eladósodott, emiatt piaci elemzők már tavaly év elején jelezték, hogy a háromszereplős mobiltávközlési piacon a következő években csökkenhet az árverseny. A Yettel még nem közölte áremelési szándékát, a kérdés az, hogy a harmadik és egyben legkisebb szeplő milyen stratégiát követ: ügyfélszerzés érdekében árversenybe kezd egy kisebb emeléssel, vagy beáll a sorba, és a tavalyi inflációs értékhez közel emelve díjait növeli a profitját.
Nem ördögtől való a szolgáltatások visszamenőleges áremelése, legyen az ingatlanpiac vagy távközlés, ez elfogadott gyakorlat – nyilatkozta a Népszavának Palócz Éva. A helyzetet bonyolítja, hogy a távközlési piac nem egy sokszereplős versenypiac, ahol egyszerűbb az árakat emelni – tette hozzá a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Az áremelkedés tavaly jelentősen eltérő volt az egyes termékcsoportoknál, az inflációt elsősorban és legnagyobb mértékben az élelmiszer- és energiaárak emelkedése húzta felfelé. Az a megszokott gyakorlat, hogy az árakat az infláció mértékéhez igazítják, függetlenül attól, hogy azt milyen termékek áremelkedése dobta meg, azaz nem vizsgálják az összetevők súlyát - válaszolta Palócz Éva arra a felvetésünkre reagálva, hogy indokolt-e a távközlési cégek ilyen magas áremelése, csak azért, mert az előző évben az élelmiszerek kiemelkedően drágultak. A kutató felhívta a figyelmet arra is, hogy a visszatekintő árazás most fékezi az infláció csökkenését, de fordított volt a helyzet, amikor az infláció felfele tartott, és akkor ezek a cégek a tényeges áremelkedésnél kisebb mértékben emelhettek, vagyis akkor épp az infláció emelkedését fékezte ugyanez a mechanizmus.
A bankok is emelhetnek
Nem csak a telekomszolgáltatók, de a bankok is az előző évi infláció mértékével emelhetik díjaikat, vagyis akár 17,6 százalékkal drágulhat a bankolás. A bankpiacon elvileg nagyobb a verseny, hiszen ezen a piacon a telekomnál jóval több a szereplő, ugyanakkor a bankváltás nem egyszerű, ami korlátozza a versenyt, illetve növeli a bankok áremelési lehetőségét. A pénzintézetek egyáltalán nem szorulnak rá a díjemelésre, ha azt nézzük, hogy 2023-ban minden idők legnagyobb nyereségét termelte a bankszektor, igaz ehhez nemcsak a díjak, hanem az extra magas kamatoknak is hozzájárultak. Az elemzők arra számítanak, hogy a bankszektorban is számottevő díjemelésre kell számítani az idén, de itt sem éri el a lehetséges 17,6 százalékot az átlagos díjkorrekció. A telekom- és bankszektorban megvalósuló áremelkedések miatt nem kell korrigálni az elemzők által ez évre várható 4-5,5 százalékos inflációs értéket, mert ezen díjemelésekkel számoltak az inflációs modellekben.