Választási kampányban a trónon ülők dicsekedni szoktak, Vlagyimir Putyin orosz elnök is ezt tette a napokban távol-keleti vállalkozók előtt egy habarovszki rendezvényen. Büszkén újságolta nekik (és persze a nagyvilágnak), hogy vásárló-erő paritáson számolva Oroszország az ötödik legjobb a világon, Európában pedig az első. A GDP-ben számolt gazdasági növekedést ő 4 százalékra tippeli, a Világbank egyelőre 3,5 százalékot jelzett. 8 százalékkal nőtt a reálbér, 5 százalékkal a reáljövedelem – impozáns számok.
Vezető orosz gazdasági elemzők ugyanakkor olyan krónikus problémákat látnak, amelyek több évre meghatározhatják az orosz gazdaság növekedési dinamikáját.
A Forbes.ru hírportál január elején terjedelmes elemzésben vette számba azokat a kockázatokat, amelyek idén az orosz gazdaságra várnak. A politikusok sikerkommunikációjának egyik gyakori tárgya az alacsony, 2,9 százalékos munkanélküliség, holott ez azt jelzi, hogy a gazdaság – a foglalkoztatottság tekintetében legalábbis - teljesítési képessége határainál jár. Ez elsősorban az ukrajnai háború következménye (amelyet a cikk természetesen „különleges hadműveletként” emleget, és kis csillagocskával hívja föl olvasói figyelmét, hogy ez törvényi kötelezettsége). A munkaerő piacon ritkán látható hajsza folyik a munkavállalókért, különösen a hadseregnek dolgozó vállalatok esetében. egyre magasabb fizetéseket ígérnek az embereknek, és ennek egyenes következménye a növekvő infláció és az árak emelkedése. A Renesszansz Kapital vezető közgazdásza, Szofja Donyec közölte, hogy a katonai kiadások jövőre – először az új Oroszország történetében – meghaladják a szociális célokra fordítható összeget: 14 ezer milliárd rubelről van szó, ez a költségvetési kiadások csaknem 40 százalékát jelenti. A katonai-ipari komplexum -arányait tekintve - a Szovjetunió összeomlása óta nem költhetett ennyit magára. Más területekre, például az egészségügyre, oktatásra, infrastrukturális fejlesztésekre viszont a szükségesnél jóval kevesebb pénz jut.
Eközben az infláció decemberben 7,5 százalékosra nőtt, és jó eséllyel „megette” a bérek növekedéséből származó többletbevételeket. A lakosság inflációs várakozása az idei évre már meghaladja a 14 százalékot, és ez arra készteti az embereket, hogy gyorsan költsék el a pénzt, tovább növelve a keresletet, amivel szemben aztán több termék esetében a kínálat alul marad. Az elmúlt hónapokban több alapvető élelmiszer ára az egekbe ugrott, például a tojásé néhány hónap alatt több mint 50 százalékkal lett drágább, ezzel párhuzamosan időnként eltűnt a polcokról. Decemberben előfordult, hogy egyes moszkvai boltokban csak néhány darabot adtak belőle egy-egy vevőnek. Jócskán megdrágult a baromfi hús is. A panaszok Putyinig eljutottak, ő persze megmagyarázta, mindez azért van, mert nőttek a lakossági jövedelmek, az emberek egyre többet vásárolnak, de nem mindig van ennek megfelelő kínálat. Az exportőrök meg nem léptek idejében – tette hozzá. Később aztán Azerbajdzsánból, Belaruszból és Törökországból érkezett nagyobb mennyiség.
A derülátó politikusi nyilatkozatokkal ellentétben gazdasági szakértők úgy látják, hogy a nyugati szankciók több területen igenis komoly gondokat okoztak.
Tavaly az év első 10 hónapjában az európai országokkal folytatott kereskedelem a vámhivatali adatok alapján csaknem 23 százalékkal csökkent, a dollárban számolt orosz export mintegy 70 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor jelentősen (32 százalékkal) nőtt a kereskedelmi forgalom Kínával, de a Gajdar Intézet kutatói figyelmeztetnek, hogy a kínai gazdaság sokkal inkább függ az úgynevezett „barátságtalan országokból” érkező ipari termékektől, mintsem az orosz nyersanyag importjától.
Kínára természetesen változatlanul megbízható partnerként tekintenek, de az elemzők minden apró rezdülésre figyelnek. Joe Biden amerikai elnök decemberi intézkedése a másodlagos szankciókról, amellyel a már érvényben levő szankciók elkerülését, de legalábbis megnehezítését megdrágítását célozza. Ebből ért igazán az üzleti világ: egyes kínai bankok máris óvatosabban foglalkoznak az orosz ügyletekkel. A Kommerszant című orosz lap tegnap külkereskedelmi és pénzügyi forrásaira hivatkozva adta hírül tegnap, hogy már török bankok is kezdenek elzárkózni orosz partnereiktől. A vámkezeléssel foglalkozó igen tevékeny orosz cég, a KBT elnöke, Julija Sljonszkaja elmondta a lapnak, hogy a törökökkel december végén kezdődtek a problémák, és orosz viszonylatban most már semmilyen átutalást nem hajtanak végre, sem lírában, sem rubelben.
A korábbiaknál nagyobb kockázati forrás lesz tehát ez is, a Forbes.ru által megszólaltatott elemzők azonban elsősorban arra a veszélyre figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi helyzetben két gazdaság jöhet létre Oroszországban. Növekedés csak azokban az ágazatokban várható, amelyek a hadsereg ellátásához kapcsolódnak. A többi stagnálni fog.
