Újabb akkumulátoripari beruházás borzolja a kedélyeket, ezúttal a fővároshoz közeli Sóskúton, ahol nem ez az első üzem, ami kiváltotta a lakosság többségének ellenérzését. „Úgy látszik az egészségünk és a véleményünk semmit nem számít” – mondja egy helyi idősebb hölgy, aki a sajtóból és a Facebookról értesült arról: a szlovén Andrada Group Kft. akkumulátorfeldolgozó üzemet hoz létre a település ipari parkjában. Három évvel ezelőtt a dél-koreai Dongwha Electrolyte kezdett itt beruházásba: ők az akkumulátorgyártáshoz szükséges elektrolitot gyártanának a településen. Az üzem körül nagy a csend, még ma sem működik, viszont az Andrada már februárban elkezdheti a tevékenységét.
Ez az a cég, amely eredetileg a borsodi Alsózsolcán szerette volna megnyitni üzemét, azonban a helyiek heves ellenállásába ütközött, és végül inkább Sóskúton vág bele a 13 milliárd forintos beruházásba, vélhetően az Orion egy mára üresen álló raktárépületében.
Az Andrada a Hvg-nek megerősítette a sóskúti terjeszkedést, mint írták, első lépésként kis kapacitású, nem veszélyes fémhulladékokat újrahasznosító üzemként indulnak el, majd „egy sikeres felfutási fázis után” teljes energiatároló rendszereket is feldolgoznak majd, céljuk, hogy a „legszigorúbb környezetvédelmi követelmények és uniós szabványok alapján” működjenek. Mindez nem nyugtatja meg azokat a helyieket, akikkel szerdán beszéltünk a településen, kivétel nélkül bizalmatlanok voltak az üzem idetelepülésével kapcsolatban.
„Tartunk az egészségügyi következményektől. Én már idős vagyok, de a fiatalok és a kisgyerekesek különösen félnek. Nem nagyon hiszek benne, hogy meg lehet ezt akadályozni, de azért figyelem, hogy a fiatalok szervezkednek-e valamit”
– mondta egy a boltból hazafelé tartó asszony.
Alsózsolcáról közfelháborodás űzte el az akkufeldolgozót, Sóskútra már ultimátumszerűen vonulhat be a szlovén cégKönig Ferenc, Sóskút független polgármestere megérti, hogy az embereknek rengeteg kérdésük van, és a célja az, hogy a cég támogatásával közösen megválaszolják ezeket a kérdéseket. Úgy véli, hogy a kérdés már eldőlt, és egy esetleges tiltakozás legfeljebb hasonló eredményt hozhat, mint Gödön, ahol a szóban forgó területet a megyéhez csatolták, és a város jelentős bevételektől esett el.
„Ez az üzem nem használt akkumulátorokkal fog foglalkozni, hanem a gyártási folyamatból visszamaradt melléktermékeket fogja újrahasznosítani és visszavinni a gyárakba. Személy szerint nem tudom garantálni, hogy itt mi fog történni. Nem vagyok az akkumulátor-üzletág vagy az újrahasznosítási ipar szakértője, bízom és várom, hogy az illetékes hatóságok műszaki ismeretek birtokában alakítsák ki elvárásaikat és jóváhagyásukat. A kormány garantálja ezt azzal, hogy megállapodott ezekkel a cégekkel, hogy minden törvényt, helyi és uniós előírást betartanak" – mondta a Népszavának. A képviselő-testület közlése szerint kedden értesült arról, hogy ez a cég Sóskútra érkezik, azóta a honlapjukon és a Facebookon tájékoztatjuk a lakosokat a fejleményekről.
A lakosok pesszimizmusát egy esetleges tiltakozással kapcsolatban az is táplálja, hogy három évvel ezelőtt már a dél-koreai Dongwha miatt is létrejött egy civil összefogás, de a cég idetelepülését (bár az üzem egyelőre nem működik) nem sikerült megakadályozni.
„Pedig még össze is dobtunk egymillió forintot ügyvédre, hogy képviselje az ügyünket. De mivel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították, hamar kiderült, nincs mit tenni”
– meséli a fentebb említett idősebb hölgy, aki szerint a település vezetését csak a bevételek érdeklik. A nekünk nyilatkozó helyiek úgy gondolják, Alsózsolca azért tudott sikeresen szembemenni a szlovén céggel és a kormányzati akarattal is, mert ott a polgármester is határozottan a civilek mellé állt. Sóskúton az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a település vezetése nem fejt ki érdemi ellenállást az esetlegesen idetelepülő akkumulátor-ipari cégekkel szemben.
„Az a legnagyobb baj, hogy itt önkormányzati szinten nem foglalkoznak a hosszú távú hatásokkal, úgy vannak vele, hogy ha jön a pénz, akkor rendben van.
Már 2020-ban sejteni lehetett, hogy a Dongwha csak az első fecske, és több hasonló cég is jön majd. A dél-koreaiak végül korrektek voltak, mert leültek velünk, civilekkel tárgyalni, mindent megmutattak, és még abba is belementek, hogy a jogszabályokban előírtnál gyakrabban vizsgálják, megfelelnek-e a kibocsátási határértékeknek” – mondja Kormányi Zsolt informatikus-vegyész, aki civil összefogás egyik szervezője volt a településen. Hozzátette:
„Az Andrada esetében azt látom, hogy ez egy egészen más jellegű cég, nem tudjuk mennyire korszerű a technológia, amivel dolgoznak, csak annyit tudunk, amit a sajtóban látunk. Most nyilván elkezdődik egy szervezkedés, hogy hogyan tudnánk esetleg hatást gyakorolni, első körben az önkormányzatra”
– fogalmazott.
Kormányi Zsolt úgy gondolja, a környezeti hatástanulmány megjelenése után lehetne civil oldalról határozottabban fellépni, ha kiderül, hogy pontosan milyen anyagokkal, milyen technológiával fognak itt dolgozni.
„Sajnos az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy tiltakozhatunk és perelgethetünk, de ezzel legfeljebb az időt tudjuk húzni és azt érjük el, hogy egy tollvonással megváltoztatják a jogszabályokat úgy, hogy ne legyen akadálya ezeknek a beruházásoknak”
– tette hozzá.