Hátrányos helyzetű településeket hoz az eddiginél is nehezebb helyzetbe, hogy az Orbán-kormány az elmúlt években többféle intézkedéssel gyakorlatilag ellehetetlenítette az Iványi Gábor lelkész fémjelezte Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) intézményeinek működését. Előbb megvonták tőlük az egyházi státuszt, így az iskoláiknak, óvodáiknak korábban járó kiegészítő normatívát elvesztették, ami 30-40 százalékkal kisebb költségvetést eredményezett, miközben a feladatuk és a gyereklétszám ugyanannyi maradt. Később különböző adóhatósági eljárások okoztak bizonytalanságot, munkatársaik bérét, járulékait a kiegészítő támogatások híján nem tudták fizetni. Emiatt az elmúlt hónapokban egyre-másra jelentették be a MET-es iskolák, hogy befejezik tevékenységüket, a gyerekek pedig visszakerülnek az állami fenntartású általános iskolákba. Az óvodákkal viszont más a helyzet, azokat a helyi önkormányzatok kénytelenek kötelező feladatként visszavenni.
– A beregi térségben két óvodát és több konyhát érintett az intézkedés. A gyürei székhellyel működő ottani, valamint a beregdaróci és gemzsei óvodánkat már korábban visszaadtuk az adott önkormányzatnak, Gulácson és Tiszaszentmártonban azonban egészen tavaly év végéig hozzánk tartozott ez az ellátás
– mondta lapunknak Iványi Tamás az egyház itteni régiós felelőse, Iványi Gábor öccse, aki e munkáját társadalmi megbízatásként látja el.
A nehéz sorsú önkormányzatok ugyanolyan gondokkal lesznek kénytelenek szembenézni az óvoda működtetése során – folytatta Iványi –, mint amilyennel az egyházi státuszától korábban megfosztott MET azt követően, hogy elvesztette a kiegészítő normatív támogatást. Emiatt például a negyven fős gyermeklétszámmal üzemelő tiszaszentmártoni óvodában évente 16-18, míg a gulácsiban, ahová tizenkilenc gyerek járt 5-7 millió forintos veszteséget könyveltek el évről-évre. A két intézmény fenntartása évente nagyjából 100 millió forintba került. A felhalmozott veszteségek miatt az utóbbi fél évben már nem tudtak teljes munkabért fizetni a dolgozóknak, s volt, hogy a velük szolidáris civilek adományaiból rendezték ezek egy részét. Iványi Tamás hozzátette: vélhetően az önkormányzatok is tisztában voltak ezzel a helyzettel, hiszen tőlük például a gulácsiak azt kérték, működtessék tovább az intézményt a konyhával együtt. Erre akkor lettek volna hajlandók, ha a dolgozók kifejezetten kérik, hogy ilyen bizonytalan körülmények között is maradjon egyházi az óvoda, ám ők inkább arra szavaztak, hogy vegye át azt az önkormányzat. Az átadást-átvételt lóhalálában meg kellett tenniük a tavalyi év végéig, s úgy tudják, hogy Gulács végül a tarpai önkormányzattal közösen viszi tovább az óvodát, míg Tiszaszentmárton önállóan oldja majd meg ezt a feladatot.
Megkérdeztük mindkét település polgármesterét arról, mennyire hozza nehéz helyzetbe a költségvetésüket az új helyzet, s elképzelhető-e, hogy kapnak egyfajta kiegészítő támogatást a működtetésre az államtól? Ujvári Judit, Gulács független polgármestere nem válaszolt, míg Szélné Pap Aranka Tiszaszentmárton szintén független polgármestere annyit közölt: csak az állami normatívának megfelelő összeget kapják majd az államtól, plusz forrásról nem tud. Az óvoda költségvetésének készítése folyamatban van, ezt a testület várhatóan február 15-én fogadja majd el, de – tette hozzá – ilyen keretek között is szeretnék felelősen működtetni a nekik járó normatívából az intézményt.
Hogy nem lesz könnyű dolgok, arra jó példa a 60 fős gyereklétszámmal működő, szintén Szabolcs megyei győrteleki óvoda példája.
Ők a nagyobb létszám miatt több mint háromszorosát kapják állami normatívaként, mint Gulács, s 2023-ban csak azért nem könyveltek el veszteséget, mert két óvónő gyesen, illetve táppénzen volt, s a helyüket nem töltötték be – mondta lapunknak Halmi József, az 1600 lelkes község szocialista polgármestere. Egy óvodás után az állam egyébként 2023-ban évi 137 000 forint támogatást adott normatívaként az önkormányzatoknak, míg az ott dolgozó pedagógusok átlagbér-alapú támogatása közel 6 millió forint volt tavaly. Ugyanakkor egy egyházi óvodában dolgozó pedagógusra ettől mintegy 20 százalékkal több, közel 7 millió 200 ezer forint esik.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati Államtitkársága nem válaszolt arra a kérdésünkre, kapnak-e a hátrányos beregi kistérségben lévő önkormányzatok pluszforrást az óvodák működtetésére, hiszen a 2010-es évek elején épp azért adták át az egyháznak az iskolákkal együtt ezeket, mert adóbevételek híján, számos szociális ellátással nehezítve a költségvetésüket, önerőből nem tudták fenntartani az intézményeket. A tárca közlése szerint az óvodai nevelés biztosítása a települési önkormányzatok feladata, és ha az ennek ellátására kötött külső szerződés bármilyen oknál fogva megszűnik, a kötelezettség visszaszáll az önkormányzatra. Hivatkoztak az aktuális költségvetési törvény mellékletére, amelyben meghatározzák az óvodák számára adható állami normatívát, vagyis eszerint a minisztérium nem tervezi, hogy pluszban segít majd a kényszerhelyzetbe került önkormányzatoknak.
Az általunk megkérdezett nevelési és oktatási szakértők szerint az idei önkormányzati választásokig nem akarnak nagyobb feszültséget sem a települések vezetői, sem a kormány, így egyelőre marad a mostani status quo, ám azt követően bizonyára lesznek majd intézményi összevonások, s buszokkal járnak majd az egyébként jócskán felzárkóztatásra szoruló kisgyerekek és diákok a nagyobb létszámú szomszédos óvodai, iskolai csoportokba. Vagyis épp azt az egyénre szabott törődést. fejlesztést és felzárkóztatást kell majd nélkülözniük, amiért annak idején Iványi Gábor egyháza hajlandó volt átvállalni ezeket a feladatokat mind az önkormányzatoktól mint pedig az államtól.
Iványi Gábor: Személyre szabott vallásüldözés folyikTanév közben megszüntette szabolcsi iskoláit Iványi Gábor egyházaItt az is szelíddé vált, aki máshol megharapta az igazgatót – Iványi Gábor abaújkéri iskolájában jártunk