A 44 éves Deljan Peevszki hírhedett szereplője a gyanús alakokban bővelkedő bolgár közéletnek. Egy tekintélyes sajtóbirodalmat vett át a mamájától, de más üzletágakban is tehetősnek számít. Politizálása színteréül a DPSZ-t választotta. A párt 2013-ban a szocialistákkal (BSZP) kormányzott koalíciós partnerként, amikor az akkor 33 éves Deljan Peevszkit Szergej Sztanisev miniszterelnök a DANSZ titkosszolgálat élére akarta helyezni. Ez kisebb forradalmat gerjesztett Bulgáriában akkor, ahol egyébként is heves érzelmeket kelt, ha a „törökök” befolyása, vagy nyilvános politikai befolyása erősödik. Peevszki neve három éve bukkant fel újra a világsajtóban, amikor az USA pénzügyminisztériuma a képviselő-oligarchát – más bolgár közszereplőkkel egyetemben - felrakta a globális Magnyickij-listának nevezett nyilvántartásba, ahol a korrupcióval gyanúsított nemzetközi alakok szerepelnek. Nyilván nem ok nélkül tették oda, de ez nem rendítette meg alapvetően a helyzetét.
A DPSZ kulcsszereplője a bolgár politikának. Harminc éve stabil képviselete van a parlamentben, választói tábora (törökök, muzulmán romák és bolgár anyanyelvű muzulmánok, más néven pomákok) hűségesek a párthoz és alapítójához a hetvenéves Ahmed Dogánhoz. A DPSZ elkötelezetten képviseli a kisebbségeket, ezért a hívek hálásak, a pártvezetők pedig részesei a korrupciós elosztásnak. A török nemzetiségűek jelentős része dohánytermeléssel foglalkozik – az ő érdekvédelmük prioritás a párt számára.
Ahogy az is, hogy ápolják a hagyományokat, megemlékeznek például a nyolcvanas években a muzulmánok által elszenvedett üldöztetésekről. A kommunista rendszer ekkor ugyanis eldöntötte: eljött az idő, hogy a bulgáriai muzulmánok szakítsanak török identitásukkal, s a párt irányította „újjászületési folyamatban” visszaváltozzanak bolgárrá. A terrornak sok áldozata volt, 1989 nyarán háromszázezer török elhagyta az országot. Bulgária lakossága az elmúlt három évtized alatt kétmillióval lett kevesebb, eközben a muzulmánok/törökök aránya továbbra is tíz százalék körül van. A bolgár muzulmánok többsége Törökországba költözött, de ezzel nem szűnt meg politikai kötődésük – a DPSZ minden választáskor számíthat akár sok tízezer haza buszozó szavazójára. A török etnikai párt a bolgár nacionalista pártok és szavazók által legerősebben elutasított szervezet, miközben megkerülhetetlen csendestárs szinte minden politikai és korrupciós alkuban. Időnként bekerülnek a kormányba, de szívesen lépnek fel lojális ellenzéki szerepben is. A török pártnak eközben mindig voltak nem-muzulmán politikusai, a DPSZ liberális erőként határozza meg magát, EP-képviselői is az ennek megfelelő frakcióban ülnek. Peevszkit a családi médiabirodalom tette kívánatos partnerré Ahmed Dogan számára, de immár több, mint egy évtizede tartósan kiáll a gyanús üzletember mellett.
Dogan elvileg, a párt tiszteletbeli elnökeként tíz éve nem vesz részt a napi politika ügyekben, de akkora tekintélye van, hogy egy egyetlen internetes bejegyzéssel új irányt szabhat a pártnak. Most is így tett, amikor a Facebookon intézett levelet a párttagsághoz. Az alapító Peevszkit a politikában újonnan jelentkező technokraták közé sorolta, s azt írta, hogy sok helyi szervezetben ellenkezéssel fogadnák, ha ő venné át a DPSZ irányítását. Szerinte Törökország sem örülne egy ilyen fordulatnak, s nyilván Bulgária szövetségesei is neheztelnének, ha a pártot egy olyan személy vezetné, aki amerikai szankciós listán szerepel. Az etnikai/vallási közeget és Ankarát tehát meg kell nyugtatni, ezért Dogan a társelnöki rendszer bevezetését javasolja a február 24-i tisztújító pártgyűlésen. Azt indítványozza, hogy Dzsevdet Csakarov, a DPSZ régi orvospolitikusa, volt környezetvédelmi miniszter foglalkozzék a helyi szervezetekkel és a Törökországgal fenntartott kapcsolattal, Deljan Peevszki pedig a parlamenti munkával és a szavazóbázis erősítésével. Ez - ahogy a bolgár értelmezők lefordítják – merő szavazatvásárlást jelent. Maga Dogan sem titkolja, hogy vannak olyan helyi pártszervezeteik, amelyek kizárólag anyagi ösztönzés hatására működnek.
Az etnikai/vallási politizálás mára az EU keleti szektorába szorult, Romániában és Bulgáriában maradt fenn tartósan. A bolgár török párt stabilizálódása jól jön az országot irányító középjobb koalíciónak, amelyet a Folytatjuk a változást! (PP) korrupcióellenes reformpárt és Bojko Boriszov volt miniszterelnök pártja, a súlyosan korruptnak tartott GERB (Polgárok az európai Bulgáriáért) alkot. A kormánykoalíció Nyugat-barát és Ukrajna-párti kurzust visz. Ezt erősen támadja egy meglehetősen erős koalíció, amely szélsőjobboldali nacionalistákból, s ugyancsak Putyin-barát szocialistákból áll. Az ellenzék fő oszlopa Rumen Radev államfő, aki Orbánhoz nagyon hasonló oroszbarátnak mondott EU-szkeptikus vonalat képvisel.
Ahmed Dogan
A hetvenéves politikus a bolgár politikai élet legrégebben szereplő alakja. Török nemzetiségűként párttag volt, filozófiát tanult és tudományos fokozatot szerzett a kommunista rendszerben, ügynöknek beszervezte az állambiztonsági szolgálat is. Ezzel együtt illegális csoportot szervezett a törökellenes politika ellen, 1987-ben letartóztatták és 10 év börtönre ítélték. 1990, a rendszerváltozás után megszervezte a DPSZ-t, amelynek máig az első számú vezetője. Pártjával a politikai és gazdasági élet egyik haszonélvezője lett, privatizált egy tengerparti villát és egy jövedelmező várnai hőerőművet. Országos politikai botrányt keltett, amikor kiderült, hogy az ellenzéki politikus várnai házához tartozó privát strandot a kormányőrség biztosítja.
