Kilencven német városban vonultak utcára hétvégén a tiltakozók a szélsőjobb elleni „demokráciapárti tüntetéseken”. Pénteken Hannoverben, majd szombaton és vasárnap gyakorlatilag minden nagyvárosban voltak több tízezres részvétellel zajló demonstrációk – közölte a Deutche Welle.
Amint arról a Népszava is beszámolt, amióta a Correctiv német oknyomozó portál január közepén nyilvánosságra hozta a keletnémet Potsdamban novemberben tartott szélsőjobboldali találkozóról szóló információkat, németek százezrei tüntetnek minden hétvégén a szélsőjobboldal és az Alternatíva Németország (AfD) párt ellen. A Correctiv arról számolt be, hogy az AfD elnökének a tanácsadója két párttársával együtt részt vett a szélsőjobb találkozón, ahol egy „remigrációs” tervről tárgyaltak. Jelen volt a CDU jobbszárnyához tartozó Értékek Uniója elnevezésű egyesület két tagja is. Arra keresték a válaszokat, hogyan utasíthatnának ki több millió bevándorlót az országból, köztük olyanokat, akik már német állampolgársággal rendelkeznek. Azóta az AfD elnök kirúgta vezető munkatársát, az Értékek Uniója pedig most szombati taggyűlésén úgy döntött, kiválik a CDU-ból és új konzervatív pártot alapít.
A náci ideológiát idéző terv igen rossz emlékeket ébresztett a demokratikus érzelmű németekben, kormánypárti és konzervatív ellenzéki politikusok sora jelent meg a tüntetéseken. Múlt vasárnap Olaf Scholz kancellár is részt vett egy potsdami demonstráción, az e hét végi tiltakozásokat pedig egy videoüzenetben üdvözölte. A kancellár elítélte a bevándorlók tömeges kiutasítását célzó terveket, hangsúlyozva, hogy a jobboldali szélsőségesek a német demokráciát támadják. Ha van valami, aminek soha többé nem lehet helye Németországban, az a nemzetiszocialisták etnikai-rasszista ideológiája – szögezte le Olaf Scholz. Közvetlenül a bevándorló hátterű németekhez szólva pedig azt mondta: Ti hozzánk tartoztok! Az országunknak szüksége van rátok!
Tízezrek tüntetnek Németországban a szélsőjobboldali AfD ellenA kancellár a videóüzenetét pénteken tette közzé, amikor a Bundestag megszavazta az állampolgársági törvény enyhítését és a kettős állampolgársághoz való hozzáférés kiszélesítését Németországban.
A remigrációs terv milliókban keltett félelmet Németországban, tekintettel arra, hogy az AfD már országosan a második legnagyobb párt, a keletnémet Szászországban, Türingiában és Brandenburgban pedig, ahol néhány hónap múlva tartományi választásokat rendeznek, az első helyen mérik.
Thomas Haldenwang, a német belügyi hírszerzés vezetője felszólította a „csendes többséget”, hogy ébredjen fel és foglaljon egyértelműen állást a németországi szélsőségekkel szemben."
Német püspökök egy csoportja „Szavazz felelősségteljesen” címet viselő nyílt levélben szólította fel híveit, hogy ne szavazzanak az AfD-re. Elítélték a bevándorlók és a fogyatékkal élők kiutasításáról szóló „durva fantáziákat”, a klímaváltozás tagadását, a demokratikus folyamatok iránti bizalmatlanságot, a politikusok és demokratikus intézmények általános megvetését. Figyelmeztettek, hogy a populista, szélsőjobboldali és antiszemita álláspontok egyre inkább társadalmilag elfogadottá válnak.
A német Bundesliga labdarúgói és edzői is felszólaltak az AfD ellen, számos klub felszólította szurkolóit, hogy vegyenek részt a tüntetéseken.
Christian Streich, a Sallai Rolandot is foglalkoztató SC Freiburg labdarúgócsapatának vezetőedzője azt mondta, aki nem határolódik el az AfD-től, az nem értette meg, amit az iskolában tanítottak a történelemórákon. Streich sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva fejtette ki véleményét. „Itt nem számít, hogy ki, milyen drukker, beosztott vagy vezérigazgató, minden felnőtt, családos ember felelős a gyermekei és a saját jövőjéért – mondta a szakember. – Aki most nem megy ki az utcára, nem hallatja a hangját, az később se siránkozzon, ha a szélsőjobb átveszi a hatalmat az országban és a demokráciát felváltja a diktatúra. Senki sem hallgathat.”
Múlt pénteken Freiburgban is ezrek tüntettek az AfD ellen, az eseményen több játékossal és klubalkalmazottal együtt részt vett Christian Streich is. „Számomra nem volt kérdés, hogy ott a helyünk a demonstráción – hangsúlyozta a tréner. – 58 éves vagyok, 58 éve élek egy szabad, demokratikus országban. Nagyon kevés 58 éves ember mondhatja el magáról ugyanezt a világban. Az eddigi életem nyugalomban, békességben telt, most azonban nagyon komoly támadás érte ezt a békét, ami ellen kötelességünk a magunk eszközeivel fölvenni a harcot. Akinek nem világos, mi a tét, az hallgassa meg vagy olvassa el a 102 éves holokauszttúlélővel, Margot Friedländerrel készült interjúkat, utána nem lesz több kérdése.
Minden ember egyforma
Margot Friedländer édesanyját, testvérét, rokonait a második világháborúban megölték a nácik a koncentrációs táborban. A húszas évei elején járó Friedländer bujkálni kényszerült. 1944-ben elkapták, ő is koncentrációs táborba került, de túlélte a borzalmakat. A háború után Amerikába költözött, ahonnan 88 évesen tért vissza Berlinbe, ahol azóta iskolákban tart előadásokat.
„Érzelmileg nehéz döntés volt visszajönni, hiszen ott volt bennem a kérdés, hogy a hazámnak tekinthetem-e azt az országot, ahol megölték a szeretteimet, ahol fiatal éveimben rengeteget szenvedtem? Mégis úgy gondolom, az a normális, ha ott halok meg, ahol születtem. Az előadásaimon azt mondom el a fiataloknak, hogy minden ember egyforma. Mindenki kilenc hónapot tölt el az anyaméhben, mindegy, hogy melyik országban születik valaki, mindenhol rajonganak a kisbabáért. Számomra felfoghatatlan, hogy ez az egyenlőség, miért szűnik meg később? Németországon nagyon komoly veszélybe került a demokrácia, közös felelősségünk, hogy amit a háború után évtizedek alatt sikerült felépíteni, azt ne engedjük lerombolni.”
