A mosónők korán halnak, a cipeléstől reszket lábuk és fejük fáj a vasalástól – hiszen tudjuk. Mosónő volt Sarah is, csomókban hullt a haja szála. Tízéves korától háziszolga lenn messze délen, Mississippi államban. Mérges vegyszerekkel mosott, takarított látástól vakulásig. Igaz, a hirtelen kopaszodásnak egyéb oka is lehetett: az éhezés, a gyakori betegeskedés, a tisztálkodási lehetőségek hiánya. Mélységes, kilátástalannak tűnő nyomorból küzdötte fel magát ez a fekete lány dúsgazdag üzletasszonnyá.
Sarah Breedlove (1867–1919), a leendő Madam C. J. Walker szabadnak született, családjából elsőként. Szülei és idősebb testvérei rabszolgák voltak, amíg Lincoln elnök proklamációja föl nem szabadította őket, együtt a zendülő dél földbirtokosainak többi rabszolgájával (1863). Ültetvényen robotoltak a kolerajárványig. „Kevés, szinte semmi lehetőségem sem volt, amikor elkezdtem az életemet. Elárvultam, anya és apa nélkül maradtam hétéves koromban” – emlékezett.
Nem akartak szűnni a megpróbáltatások. A nővérééktől el kellett menekülnie sógorának szexuális zaklatása elől. Így ment férjhez tizennégy évesen. Alig múlt húsz, amikor megözvegyült. Kislányával magára maradva St. Louisba költözött. Ha a mosásból megkeresett egy dollárt, jó napja volt. Ekkoriban kezdett el korpásodni, hullani a haja. Kétségbeesésében mindenféle szereket kipróbált, amíg végre az egyik használt. Hamarosan már azzal, Annie Malone kozmetikus kenőcsével házalt.
Hagyta a dagadt ruhát másra. Rádöbbent, milyen fontos a fekete nőknek a hajuk, és ösztönös tehetséggel felismerte a lehetőséget. Borbély bátyjától elleste a hajápolás trükkjeit. Lassan, rengeteg munkával és nehézséggel, de beindította az üzletet. Egyre nagyobb tételben kereskedett kencékkel, majd fodrászszalont nyitott Denverben. Márkanevét ekkor találta ki, harmadik férjének neve elé az előkelőbb, franciás hangzás kedvéért odabiggyesztette: Madam.
Így, a végén e betű nélkül, de büszkén. Iskolába sohasem járhatott, írni-olvasni a fekete metodista gyülekezet templomában tanult, vasárnapi bibliaórákon – de saját vegyi üzemet alapított Indianapolisban. Samponokat, hajápolókat, hajnövesztőket gyártott. Fodrászokat képzett, ügynökhálózatot épített, kutatólabort támogatott. Már magasabb célok is lebegtek a szeme előtt: a fekete nők gazdasági önállóságának lett szószólója és mecénása.
Szépségszalonja a New York-i Harlemben a modern, urbánus afroamerikai kultúra bölcsőjévé vált (1913). A Guinness Rekordok Könyvében úgy szerepel: az első nő, aki önerejéből lett dollármilliomos. Ám az álomkarrier szépséghibáját sem hallgathatjuk el. Az üzlettársból lett rivális, Mrs. Malone alighanem jogosan vádolta azzal, hogy tőle lopta a kénből és vazelinből álló hajbalzsam receptjét, amelynek sikerét, vagyonát és pazar elővárosi villáját köszönhette.
Sarah Walker, a milliomos mosónő veseelégtelenségben halt meg ötvenegy évesen – a sors szeszélyéből ugyanabban az esztendőben, amikor a mi szegény örök mosónőnk: Pőcze Borbála (1875–1919), József Attila édesanyja.