A jelenlegi mezőgazdasági rendszereink, miközben maguk is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, ezzel párhuzamosan elszenvedik annak negatív hatásait is. A hazai és az európai trendek sem kedvezőek az élelmiszer-biztonság és az önellátás szempontjából, amin változtatnunk kell, különösen azért, mert új, nemzetbiztonsági kockázatok is felüthetik a fejüket. A témában a Green Policy Center és a Másfélfok internetes portál szervezésében tartott előadást Lakner Zoltán, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tanszékvezető egyetemi tanára, aki a saját álláspontját osztotta meg az érdeklődőkkel.
Az előadó mindenekelőtt két fogalmat tisztázott, ami sokszor keveredik. Az egyik az élelmezésbiztonság, a másik pedig az élelmiszer-biztonság. Az előbbi azt jelenti, hogy van-e mit enni, az emberek hozzájutnak-e olyan mennyiségű és minőségű tápanyaghoz, hogy az alapvető fiziológiai szükségleteik ki legyenek elégítve. A másik pedig azt, hogy az emberek ne betegedjenek meg attól az élelmiszertől, amit elfogyasztanak – hívta fel a figyelmet Lakner Zoltán.
A globális élelmiszer-ellátás biztonsága nem új keletű probléma. Több száz évvel korábbi elmélet, hogy míg az élelmiszer-termelés egy lineáris függvény mentén halad, a népesség száma exponenciálisan növekszik. Ebből előbb-utóbb keletkezik egy olyan konfliktus, hogy a világ élelmiszer-termelése kisebb ütemben fog nőni, mint a lakosság száma, az embereknek nem lesz elég ennnivalója. Szerencsére az elmúlt 150-200 évben ez a probléma még kezelhető szinten maradt, az új technológiák, növénynemesítések nagy mértékben hozzájárultak az élelmiszer-termelés növekedéséhez. De az 1970-es években megjelent kutatások felhívták a figyelmet arra, hogy az élelmiszer-ellátó rendszerek egy idő után telítődnek, és nem biztos, hogy utána ez lépést tud tartani a gyorsan növekvő népességszámmal.
A korábbi években globális szinten látványosan sikerült csökkenteni az éhezők számát, azonban az elmúlt három évben ez a tendencia megfordult. Az alultápláltak száma elkezdett növekedni a világon, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint ma körülbelül 20 millióval több, mint öt évvel ezelőtt. Az alultápláltak nagy része Afrikában él, de ezen a kontinensen a legnagyobb a népesség gyarapodása is. Nagy kérdés, hogy az a kontinens, amely erőteljesen ki van téve a klímaváltozás hatásainak, képes lesz-e lépést tartani ezzel a gyorsan növekvő lakosságszámmal. Ennek lehet egy közvetlen biztonsági hatása is, hiszen ha nem sikerül megoldani az élelmiszer-termelés növelését, az a rengeteg éhes ember megjelenhet Európa kapujában – magyarázta az előadó. Az már most előrejelezhető, hogy lesz egy jelentős árrobbanás az élelmiszerek körében, aminek már ma a tanúi vagyunk. Mindemellett azt is fontos kiemelni, hogy Európában a megtermelt élelmiszer 20-30 százaléka a szemétben végzi, az Egyesült Államokban ez 40 százalék körül mozog, ami óriási pazarlás, és arra utal, hogy bőven van még tartalék a rendszerben.
Az már látható, hogy a vízgazdálkodás szerepe még inkább előtérbe fog kerülni, és ez a háborús konfliktusok esélyének a növekedéséhez fog vezetni Lakner Zoltán szerint. Ennek a jele az Etiópia, Szudán és Egyiptom határán a közelmúltban kirobbant konfliktus is. Nagyon átfogó és komplex fejlesztésre lenne szükség Afrikában, és ehhez Európának is hozzá kell járulnia a saját érdekében, ha meg akarjuk előzni a kezelhetetlen menekülthullámot. Érdemes a helyszínen megvalósítani fejlesztési programokat, amiben a magyarok élen járnak, hiszen a MATE-n előkészítés alatt van mintafarmok, tanüzemek létrehozása és az oktatás fejlesztése az érintett régióban.
Az EU-ban jelenleg nincs veszélyben az ellátásbiztonság, de ez annak is köszönhető, hogy az Unió az elmúlt évtizedekben rengeteget tett ennek megteremtéséért. A covidjárvány alatt sem tapasztaltunk hiányt alapvető élelmiszerekben. Ennek kapcsán az előadó kiemelte: nagyon fontos, hogy a hazai termelőkapacitásokat megfelelő szinten tartsuk annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a magyar ellátásbiztonság. Ehhez szükség lesz beruházásokra, intézkedésekre is, hogy a klímaváltozás negatív hatásait ellensúlyozzuk.
Az alultápláltak nagy része Afrikában él, de ezen a kontinensen a legnagyobb a népesség gyarapodása is
Fotó:
