Európai Bizottság;államháztartási hiány;uniós támogatás;kölségvetés;

2024-01-23 14:03:00

Mentőövet dobott az Európai Bizottság, hatalmas bukást úszott meg vele az Orbán-kormány

A decemberi utalások, a kohéziós alapok részleges felszabadítása nélkül nem ment volna. Így is tátong egy nagy lyuk Magyarország költségvetésén.

Az államháztartás hiánya tavaly 4593,4 milliárd forint volt – közölte kedden a Pénzügyminisztérium a részletes számokat, ez jelentősen meghaladja a kormány költségvetési céljait. A 2023-as büdzsét még 2022 májusában – három hónappal az ukrajnai háború kitörése után - nyújtotta be a parlamentnek a Pénzügyminisztérium. A fideszes többség nem is vacakolt sokat a már akkor látható otromba tervezési hibákkal és kockázatokkal, és minden különösebb hezitálás nélkül elfogadta. A fideszes parlament végül 2022 júliusában 2352 milliárd forintos hiányt engedélyezett, amit 2023 elején a kormány kérésére 3400 milliárd forintra emelt. A hiány végül 4593,4 milliárd forint lett, ami az eredeti terv 195 százaléka, vagyis annak majdnem duplája lett, de még a módosított hiánycélt is 35 százalékkal elvétette a kormány.

A tervezettnél lényegesen magasabb hiány oka, hogy a kormány egyáltalán nem számolt a gazdasági recesszióval, és mellette az unió legmagasabb inflációja miatt az összeomló lakossági fogyasztással. Ez utóbbi következtében a tervezett fogyasztási adókból 1133 milliárd forint nem folyt be tavaly a költségvetésbe. Ez a pénz idén is hiányozni fog. A cégek befizetései 300 milliárddal lettek kisebbek, ami tervezetthez képest közel 10 százalékos bevételkiesés. Egyedül a lakossági befizetések hozták a tervezett szintet. Vagyis csak adóbevételi oldalon 1450 milliárd forint hiányzott, a kiadási oldalon viszont nem számoltak a magas infláció miatt elszálló kamatokkal. Az államadósság kamatkiadásaira 2023 egészében 2764 milliárd forint ment el, ami 660 milliárddal haladja meg az előző évi költést, és mintegy 260 milliárddal a PM által számított összeget. Csak tavaly 1373 milliárd forint ment a rezsicsökkentés támogatásra, ám az MVM mintegy 300 milliárd forint rendkívüli osztalékot fizetett be a költségvetésbe. Így a rezsitámogatások tavaly nettó 1000-1100 milliárd forintba kerültek, amit gyakorlatilag az utolsó fillérig fedeztek a különadók, így végül ez a tétel nem jelentősen növelte a hiányt.

A PM 2023 nyarán már látta, hogy a költségvetési folyamatok nem a tervezett irányba mennek, de azért nem kezdett a kormány kiigazításba, hogy ne veszélyeztesse az akkor már éledező gazdasági növekedés beindulását – ezt Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára fejtette ki egy szakmai cikkében.

A tervezettnél magasabb hiány harmadik oka (a bevételek és kamatkiadások mellett) az uniós pénzek elmaradása volt, bár ezen a téren nagyot mentett Brüsszel. Ugyanis csak decemberben 964 milliárd forintot (mintegy 2,5 milliárd eurót) utaltak a magyar kormánynak főleg az RRF, vagyis a Covid utáni helyreállítási alap előlegeként. Ha ez pénz valamilyen okból nem esik be az utolsó hónapban, akkor az államháztartási hiány épp ekkora összeggel lett volna magasabb. Jó jelzi a folyamatokat, hogy bár 2023 kormányzati kommunikációja arról folyt, hogy az Európai Bizottság politikai megfontolásokból tartja vissza a „magyaroknak járó” uniós támogatásokat. Valójában így is 2229 milliárd forintot utalt tavaly, amely lényegesen meghaladja az azt előző évi 1391 milliárd forintos kifizetést, és gyakorlatilag megegyezik a kormány által várt  összeggel. A tavalyi 2229 milliárd forintos utalás az elmúlt öt év legkedvezőbb adata. Igaz, ez nem jött volna össze a decemberi utalások nélkül, amely végső soron az Európai Bizottság engedékenységének következménye. A 2000 milliárd forintos utalás annak köszönhető, hogy a zárolások egy részét feloldották az év utolsó hónapjában, és mellette a korábbi 2014-2020 közötti időszakot még nem érintették a zárolások, az utófinanszírozás keretében pedig még tavaly és idén is jöhetnek pénzek. Az Európai Bizottság a 2021-27 költségvetéshez tartozó támogatások egy részét, illetve a covid-járvány utóhatásainak kezelésre létrehozott RRF-támogatásokat kötötte a jogállamisági feltételekhez. Ezek azok, amelyek többségét a kormány nem teljesítette, így ezeknek a pénzeknek jelentős részéhez mind a mai napig nem fér hozzá Magyarország.