A vizsgált közbeszerzési eljárást még 2020-ban írta ki a főváros közlekedési cége a Dunán közlekedő menetrend szerinti hajók üzemeltetésére. A BKV ugyanis soha nem rendelkezett saját hajózási személyzettel, csupán hajókkal, ezért az üzemeltetést mindig külsős cégekre bízták. A tendert a Magyar Kikötő Zrt. nyerte el. A BKV kifejezetten előnyösnek tartotta a cég ajánlatát, de a megállapodást végül nem írták alá, mivel a főváros nem tudta biztosítani rá a fedezetet. A dunai hivatásforgalmi hajózás azóta szünetel.
A rendőrség versenykorlátozás gyanúja miatt nyomoz. Pedig az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálta és előbbi nem talált hibát, az utóbbi pedig a még nem végérvényes megállapításában nem a tender kiíróját marasztalta el. Érdekes egybeesés, hogy bár egy 2020-as tenderről van szó, épp az önkormányzati választásokhoz közeledve, 2024-ben jutott el a nyomozás abba a fázisba, hogy tanúkat hallgassanak meg.
Meglehet, mindez csak a véletlen műve, ám a fővárosban nem példa nélküli, hogy választáshoz közeledve hirtelen sokasodni kezdenek az ellenzéki vezetőket hírbe hozó ügyek, magasabb sebességre kapcsolnak vizsgálóbizottságok, sűrűsödnek a feljelentések és botrányba fullasztott testületi ülések.
A 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően például a Városháza – utóbb teljesen alaptalannak bizonyuló – eladási ügye lett kampánytéma, a fővárosi önkormányzat néhány vezetőjénél még házkutatást is tartottak. Aztán tavaly szeptemberben az OTP fejfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen Karácsony Gergely választási szervezete, a 99 Mozgalom kampánytámogatásainak ügyében. A titkosszolgálatot is bevetették, amelynek jelentése ugyan nem utalt arra, hogy a mozgalom jogsértést követett volna el, de a Fidesz és a kormányzati propagandagépezet azóta is „pénzmosással” vádolja a főpolgármestert.
Idei lemez a Lánchíd-rekonstrukciót „körüllengő korrupciós gyanú”. Miután a Mandiner arról írt, hogy egy több százmilliós számlagyár ügyében szállt ki a hidat felújító céghez a NAV – bár gyorsan kiderült, hogy az A-Híd Zrt.-t csupán adatszolgáltatóként keresték meg az ügyben –, Brenner Koloman, a Jobbik főpolgármester-jelöltje rögvest felszólította Karácsony Gergelyt, hogy állítson fel vizsgálóbizottságot az ügyben. A Fidesz persze támogatja az ötletet. Sőt Wintermantel Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője további „vádpontokkal”, a rekonstrukció gyanús drágulásával próbálja felszínen tartani az ügyet. Arról nem tesz említést, hogy a kormány még mindig nem adta oda a felújításhoz még Tarlósnak ígért 6 milliárd forintot.
„Egy választást elcsalni nemcsak a szavazás napján lehet. A modern autokráciákban, ahogy az elnyomás eszköztára is jóval kifinomultabb, mint a klasszikus diktatúráké, úgy a választási manipuláció sem pusztán az eredmények meghamisításából áll. A választások előtt bevetett módszerek közé tartozik az államhatalom törvényes és törvénytelen bevetése a rezsim oldalán” – összegzett a még 2022-ben készült tanulmányában Magyar Bálint és Madlovics Bálint, a CEU Democracy Institute két munkatársa, akik a kampányhoz igazított bűnüldözés gyakorlatába tartozónak nevezték a Fidesz ellenfeleinek választások előtti kriminalizálását, amikor a kampánymenetrendhez illeszkedően dehonesztáló információkat szivárogtatnak ki a Fidesz-párti sajtónak, miközben olykor államtitoknak minősítik az ügyeket, hogy a megvádoltak ne tudjanak nyilvánosan védekezni. Máskor pedig előzetes letartóztatással, házi őrizettel, vagy a bírósági tárgyalásokon vezető száron kísért vádlott képével kondicionálják a közvéleményt.
„A Fidesz jól időzíti az ügyek kirobbantását, amelyek azután évekig is elhúzódhatnak ítélet nélkül” – írták a kutatók, akik szerint az ügyek egyformán érinthetnek ártatlanokat és bűnösöket, ám ezeket a nyilvánosság előtt összemossák. Az ügyészség és az állami erőszakszervezetek a kampánystáb részeként való működésére a kutatók példaként említették a házkutatást Horváth Csaba szocialista polgármester lakásán, Czeglédy Csaba elleni vádemelést az Ördög Ügyvédje nevű, fideszes politikusokkal kapcsolatban érzékeny tartalmú anyagokat nyilvánosságra hozó bloggal kapcsolatban, illetve a sorozatos hatósági fellépéseket az Iványi Gábor vezette egyház és az Oltalom Karitatív Egyesület ellen.
Célkeresztben ellenzéki polgármesterek
A kormánypárti kampánygépezet a polgármestereket is megpróbálja célkeresztbe venni. A párbeszédes V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester megbuktatásának többször is nekifutott már a helyi Fidesz. Tavaly decemberben fegyelmi büntetésül húsz százalékkal csökkentették illetményét, mondván nem hajtja végre az őszi időközi választáson fideszes többségű vált testület döntéseit. (V. Naszályi szerint azért, mert törvénysértőek.) Ezzel párhuzamosan vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt büntetőeljárást indított a rendőrség, miután a Ruszwurm cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós egy interjúban azt állította, hogy V. Naszályi védelmi pénzt kért tőle. Közben a fideszes testületi többség azt kéri számon a polgármesteren, hogy nem bírságolta meg többször a cukrászda tulajdonost. A polgármester tagadja a vádakat.
Soproni Tamás terézvárosi polgármesternek se indult könnyen az év. Három önkormányzati képviselő lemondásra szólította fel és vizsgálóbizottság felállítását indítványozták. A momentumos polgármester elleni vádak egyike szerint „engedély nélküli fakivágások történtek önkormányzati projektekhez kapcsolódóan”. Azt nem tudni, hogy pontosan mennyit vágtak ki, de „becslések szerint legalább hat fát”. A rendkívüli testületi ülésen végül csak a három előterjesztő – egy kiugrott MSZP-s és két fideszes – jelent meg, így az határozatképtelen volt.
A fentiek csupán az ellenzéki polgármesterek elleni kormánypárti támadások egy-egy csúcsát jelentik, Karácsony Gergely főpolgármester, Pikó András józsefvárosi, Niedermüller Péter erzsébetvárosi, vagy éppen Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesterek szinte el sem mozdultak a célkeresztből megválasztásuk óta. Az eddigiek csak az előjátékot jelentették.