A múlt hét csütörtöki rendeletével újabb hatalmas összeget, ezúttal 371,8 milliárd forintot csoportosított át a kormány az MVM-nek „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadásokra”. Ezt három, 154, 118,3 és 99,5 milliárdos részletben kapják meg január, február és március 15-ig úgymond „a rezsivédelmi szolgáltatásbiztosítás ellátása céljából szerződött villamosenergia- és földgázszolgáltatók”. Az, hogy ezek pontosan mely cégek, elvileg már a rezsivédelmi rendszer 2022. augusztusi bevezetése óta tudható. De az energiaügyi miniszter december legvégi rendelete nevesíti is, hogy ez a „két” vállalat az MVM Next és az E.ON Áramszolgáltató. Utóbbi cégér viszont senkit se tévesszen meg: a még mindig egykori német tulajdonosa nevét viselő villamosenergia-társaság ugyanis valamivel több mint másfél éve már szintén az MVM-é. Magyarán a teljes összeg az állami energiacsoporthoz kerül.
A „rezsialap” terhére ez az első idei kifizetés. A költségvetési tervben előirányzott keret a 2023-as 2610 milliárd forint után ez évre 1341 milliárd forint. Bár ennek forrásául az idén is jórészt az energiaágazat befizetései szolgálnak, közel félezer milliárd a központi költségvetést terheli. A rendszer célja és alapja ma már egyre inkább a múlt ködébe vész. Mivel 2022-ben (ha nem is a „brüsszeli szankció”, hanem Putyin miatt) a piaci energiaárak az egekbe ugrottak, a lakosság akkorra már teljesen államivá vált energiaellátása a 2014-es szinten hagyott díjak miatt hamar fenntarthatatlanná vált. A kormány e hiány megtérítését olyképp vállalta, hogy a szükséges forrás egy részét bizonyos ágazatok (így főképp az energiaipar MVM-en kívüli szereplői) megadóztatásával teremti elő, a fennmaradó összeget pedig a központi költségvetés állja. Bár a tőzsdei árak már a múlt év elején a töredékükre estek, a több ezer milliárdos kasszát lemerítették. Sőt, az egyre követhetetlenebb támogatási rendszer, csökkentett kerettel bár, de az idén is fennmaradt.
Az elszámolás bizonytalanságait jellemzi, hogy az MVM a gázszámla rezsibokszában ma is a jelenlegi öt-tízszeresére rúgó 2022. augusztusi piaci árakhoz viszonyítja a lakossági tarifákon elérhető „megtakarítást”.
Az Mfor ama, Gulyás Gergely korábbi szavaira hivatkozó kérdése kapcsán pedig, miszerint az üzemanyagok jövedéki adójának indokoltnál nagyobb emeléséből végül mennyit csoportosítanak át a rezsialapba, a múlt heti kormányinfón a kancelláriaminiszter annyit mondott, hogy talán 10-15 milliárdot.
A december végi miniszteri rendelet egyébként a rezsivédelmi áramszolgáltatás ellenértékét 2022-re kilowattóránként legfeljebb 12,34 forintban állapította meg. A rá következő években ez az összeg az inflációval nő. Az, hogy az érték miként jött ki, rejtély. Az MVM ugyanis a lakossági áramot túlnyomórészt a paksi atomerőműtől vásárolja, mégpedig körülbelül a most támogatásként megkapott díj fejében. Ezzel az erővel tehát az MVM akár ingyen is adhatná a lakossági áramot. (A légből kapott kormányzati érvelést átvéve a tőzsdei árak alapján viszont az ellátás ennél nagyságrendekkel több támogatást igényelne.)
A múlt év végi rendelet a „két” cég számára rezsivédelmi szolgáltatás címén 2024-ben elszámolható mennyiség felső határát 10,9 millió megawattórában húzta meg. Ez a 2022-es áron számolva 134 milliárd forint.