„A péntek az új szombat, a hétfő pedig még hétvége” - Alig 250 milliót spórolt az 54 vonalat érintő járatritkítással a BKK

A péntek az új szombat, a hétfő pedig még hétvége. Az említett két napon 5-13 százalékkal kevesebben utaznak a BKK-járatain, miközben a város más pontjain kapacitáshiányt érzékeltünk. A főváros közösségi közlekedésre fordítható kerete azonban korlátozott, így a hálózat fejlesztését csak belső megtakarítással, pénzügyi átcsoportosítással tudjuk megvalósítani – magyarázta a járatritkítást Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója, aki maga is elismerte, hogy a kapacitások átcsoportosításáról, amely 54 viszonylaton 6-9 másodperccel nagyobb követési időt jelent a hétfői és pénteki csúcsidőben, még az intézkedés előtt kellett volna tájékoztatást adniuk. Elszámították magukat.

Mint a csütörtöki háttérbeszélgetésen kiderült: a BKK tavaly nyár óta dolgozik az új hálózati stratégián, amelynek szűk keretet ad a pénzügyi realitás. Az átalakításhoz folyamatosan gyűjtik az utasforgalmi adatokat és modellezik az utazási szokások változását. A koronavírus-járvány után az utasoknak csak a 85 százaléka tért vissza a közösségi közlekedéshez, amit azután tovább erodált az egyre elterjedtebb otthoni munkavégzés. A folyamatos – ezer járművön elhelyezett számlálók alapján történő - utasszám-mérés azt mutatta, hogy hétfőn és pénteken 5-13 százalékkal kevesebben veszik igénybe a közösségi járműveket, számos viszonylaton 70 százalék alá esett a járművek kihasználtsága. (Összehasonlításul: a száz százalék azt jelenti, hogy 4 ember jut egy négyzetméterre, míg 50 százaléknál egy szólóbusz esetében mindenki le tud ülni.)

Az érintett járatok közül végül 54 esetében döntöttek a követési idő növelése mellett. Ezek jellemzően olyan belvárosi vonalak, – hangsúlyozták a BKK vezetői –, amelyet több viszonylat is érint, így a megállókban gyakorta egymást érik a buszok. Példaként a Rákosrendező Pályaudvarról a belvárosba tartó vonalakat említették. A 6-9 másodperces járatritkítás ezeken a belső szakaszokon az utasok számára szerintük nem érzékelhető. Összhálózati szinten sem jelentős a menetrend változtatás: a hétfői járatok 0,4 százalékát, péntekenként 1,3 százalékát érinti, a kettő együtt az éves megrendelt kapacitás alig 0,2 százalékát teszi ki. A január 19-én bevezetett intézkedések hatását ugyanakkor a BKK folyamatosan vizsgálja, és ha az utasforgalom alapján szükségesnek látja, rugalmasan igazít a menetrenden. Walter Katalin azonban egyértelművé tette:

Az első tapasztalatok egyébként igazolják a várakozásaikat, sehol nem volt utaslemaradás és zsúfoltság. A Népszava kérdésére, miszerint a járatritkítással mennyit spórolt a cég, a cégvezető azt válaszolta, hogy semennyit.

A BKK stábja ezzel együtt hangsúlyozta, hogy a közösségi közlekedés kapacitása 1,5 százalékkal nő az idén, mivel több vonalon sűrítik a járatokat és 12-14 hálózati fejlesztést is terveznek 2024-ben. Ezzel mindösszesen 243 millió úgynevezett férőhelykilométerrel (az elindított járművek számának, megtett útjuk hosszának és a járműveken szállítható utasok számának szorzata) több teljesítményt rendelnek meg. A cél ugyanis a közösségi közlekedést igénybe vevők számának növelése. Az új járatok és bővítések reményeik szerint napi 7000 fővel növelik az utazók számát. Járatritkítás miatt elégedetlenkedő és elmaradó utasokkal nem számolnak.

A tervezett fejlesztések közül

A tiltakozó polgármesterekkel előzetesen nem, azóta viszont egyeztettek, a vezérigazgató szerint elfogadták az érvelésüket. A cégvezetés továbbra is állítja, hogy a civil szervezetekkel részletekbe menően egyeztettek korábban. A Népszava azon kérdésére, miszerint a menetrend-változtatás összefüggésben van-e a Budapest-bérlet körüli vitával, a cégvezető azt válaszolta, hogy nem, erre már régebb óta készülnek, a minisztérium lépése váratlanul érte őket december 20-án.