Mindezt azt követően, hogy a múlt héten a Bundestag törvényt fogadott el a külföldi állampolgárok honosításának egyszerűsítéséről. A jogszabály értelmében egy külföldi az eddigi nyolc Németországban eltöltött év helyett már öt esztendő után megkaphatja a német állampolgárságot, sőt, „különleges integrációs teljesítménye” esetén ez három évre is rövidülhet. Ez jó iskolai eredményt, munkahelyi teljesítményt vagy polgári szerepvállalást jelent. A jövőben a külföldi szülők gyermekei születésükkor megkapják a német állampolgárságot, ha az egyik szülő öt éve jogszerűen tartózkodik Németországban. Korábban ez is csak nyolc év után volt lehetséges. Komoly újítás az is, hogy a külföldiek hazájuk útlevelét is megtarthatják.
A decemberben még módosításokon átment jogszabály célja a németországi munkaerőhiány kezelése azáltal, hogy az országot vonzóbbá tegye a külföldi munkavállalók számára.
A könnyítések után azonban felerősödtek azok a hangok is, amelyek szerint Németországban olyan iszlamista párt alakulhat, elsősorban az ott élő, török gyökerekkel rendelkező állampolgárok révén, amelyet a háttérből Recep Tayyip Erdogan török elnök irányítana, s ezzel lehetővé válna számára, hogy befolyását a Bundestagra is kiterjessze.
Alexander Throm, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) belpolitikai kérdésekben illetékes szóvivője megjegyezte: az új törvény lehetővé teszi több mint 2,5 millió, többnyire török bevándorló számára, hogy azonnal megkapják a német állampolgárságot. „Ez nemcsak a demográfiai összetételünket változtatja meg, hanem a választói struktúrát is” − figyelmeztetett a Bild napilapnak adott interjújában. Throm szerint az állampolgárság megszerzésének a megkönnyítése hatalmas potenciális szavazótábort jelenthet az Erdogan által fémjelzett Igazság és Fejlődés Pártjához (AKP) kötődő iszlamisták számára. „Fel kell készülnünk arra, hogy hamarosan Erdogan AKP-jének egy német ága jelenik meg a Bundestagban” – mutatott rá.
Ha Németországban 2,5 millió muszlim szavazna egy ilyen pártra, akkor könnyen átléphetné a parlamentbe való bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt – vélik szakértők. „A választói potenciál megvan” – vélekedett Hermann Binkert, az INSA közvélemény-kutató intézet vezetője. Németországban a német belügyminisztérium szerint legalább 5,5 millió muszlim él.
Erdogan komoly erőfeszítéseket tesz arra, hogy jelentősen befolyásolja a többmilliós németországi török diaszpóra gondolkodását, különösen azáltal, hogy közvetve, egy németországi egyesület révén mintegy ezer mecsetet tart ellenőrzése alatt. Felmérések szerint az egyes török választásokon a németországi török közösség kétharmada voksol Erdoganra és pártjára.
Eren Güvercin németországi iszlámszakértő a Focus on Western Islamismnak (FWI) elmondta: Erdogan fő céljai közé tartozik a német politika befolyásolása, a politikai ellenfelek elleni kémkedés és a diaszpóra szavazatainak gyűjtése. Célja az is, hogy megakadályozza a fiatalabb törökök integrációját a német társadalomba.
Seyran Ates török származású német ügyvéd, aki a berlini Ibn Rushd-Goethe-mecsetet (Németország első és eddig egyetlen liberális irányultságú imahelyét) alapította, azt mondta, hogy egy AKP-hez kötődő iszlamista párt alapítása Németországban már régóta előkészületben van. A Welt TV-nek adott interjújában megjegyezte, hogy Erdogan olyan politikus, aki hosszú távon gondolkodik. A következő 20 vagy 25 évre tervez.
