Ventilálnak a vademberek – Amíg a magyar társadalom nem változik, maradnak az alpári kommentek

Az az össztársadalmi szinten jelentkező frusztráció, amit a valódi nyilvánosságtól való megfosztottság és az életünket érintő döntésekben való részvételi lehetőség hiánya okozott elvezetett oda, hogy egymás felakasztását emlegetjük a nyilvános közösségimédia-platformokon – mondta lapunknak Mezei Mikes szociológus, akit arról kérdeztünk, mi állhat annak a hátterében, hogy a magyarok gyakran vadember stílusban szapulják egymást a Facebookon.

A szakértő szerint – aki évek óta foglalkozik közösségimédia-adatokon alapuló kutatásokkal – a rendszeresen hozzászólók többsége alacsonyabb iskolai végzettségű és státuszú, és többnyire az idősebb korosztályhoz tartozik. A magasabban kvalifikáltak ezzel szemben – folytatta Mezei Mikes – jellemzően digitálisan érettebbek, óvatosabbak a nyilvános térben, kevesebbet is kommentelnek. A fiatalok esetében pedig amúgy is kevésbé szokás a hozzászólás.

Egy beszólás után kisebb esélye, hogy valakit orrba vágnak

Sütő Anna, PHD hallgató, social media kutató, és az IDEA Intézet kutatási igazgatója a Népszavának leszögezte, vizsgálatuk során kiderült, a „magyar stílus” nem jelenik meg a többi országban. – Ez jelzés is lehet a társadalom állapotáról. Az, hogy a magyar társadalom alapvetően nincs jó állapotban, frusztrált, más mutatókon is látszik. Például a TÁRKI Társadalmi Riportja széles körben ismert, ebből régóta látszik, hogy a bizalom Magyarországon megrendült. Igaz ez az egymás, az intézmények, de akár a média iránti bizalomra is – mondta. Sütő szerint az egész social médiáról elmondható ugyanakkor az, hogy egyfajta ventillációs tér, az emberek akkor nyilvánulnak meg, ha valamiért erősebb érzelmi motivációjuk van, többségében inkább ha negatív.

Ráadásul a kommentelőket az is felbátoríthatja – folytatta Havas Bendegúz a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia tanszékének PHD hallgatója –, hogy egy-egy beszólás után kisebb esélye, hogy valakit orrba vágnak. – A közvetlen retorzió hiánya mellett az élethez képest sokkal kevésbé érvényesek a morális szabályok is az interneten. Ehhez társul, hogy a végletekig polarizált országban élünk. A pártos rendeződés összefonódott az identitás más rétegeivel is. Van két nagyon hangos tábor (ellenzéki és kormánypárti), és mindkét fél erős negatív érzéseket táplál a kívülállók felé, és pozitívakat a saját irányába.

Egyensúly helyett buborékok 

Sütő Anna szerint a social média térnyerésével voltak olyan várakozások, hogy ez majd kiegyensúlyozza a médiát (nem csak Magyarországon), erősíti a kritikai nyilvánosságot, amivel nyomást lehet gyakorolni a döntéshozókra. – Egy ilyen tér képes lehetne megteremteni, hogy az emberek egyeztessék közös valóságaikat, racionális alapokon vitatkozzanak, és végül konszenzusra jussanak. Ehelyett a véleménybuborékok erősödtek és jöttek létre a Facebookon is, és ezek a csoportok lényegében úgy sértegetik egymást, ahogy nem szégyellik. Az egész sokkal inkább érzelmi alapon zajlik, ahol az emberek alapvető identitása ütközik egymással. Mind ismerjük ezeket a szólamokat: „Mert te Fideszes vagy, te libsi, te rossz anyuka, te vidéki…”

Hogy van-e ebből kiút? Megtanulhatunk-e normálisan beszélgetni egymással az interneten? Az általunk megkérdezett szakértők egybehangzó válasza: egyelőre nincs. Mivel a kommentek a társadalom állapotát is tükrözik, ahhoz valójában először egy társadalmi változáson kellene átesnie az országnak, hogy megtanuljunk kulturáltan vitatkozni a Facebookon.