Soha olyan kevés gyerek nem született még Magyarországon, mint tavaly – ez olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népmozgalom című gyorstájékoztatójából. 2023-ban 85 200 gyermek jött világra, 3,7 százalékkal, 3291-gyel kevesebb mint az előző évben. A teljes termékenységi arányszám 1 nőre becsült értéke 1,5, ami egy évvel korábban 1,52 volt. (A teljes termékenységi arányszám egy elvi mutató, abból indul ki, hogy ha a mérés időszakának termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.)
Magyarországon a születések száma 1999 után egy évtizedig 95 és 100 ezer között stagnált. 2009-ben még 96 ezren születtek, ezután jött a zuhanás. Alig két év alatt, 2011-re 88 ezerre esett vissza a születések száma. Ezt követően évente 88 és 91 ezer gyerek született, majd 2016-ban volt egy 93 063-as kiugrás, 2021-ben is csaknem ennyi, 93 039 gyermek született. És ezt követően elindult a drámai csökkenés, ennek eredménye a tavalyi szám.
A teljes termékenységi arányszám Magyarországon utoljára 1979-ben haladta meg a 2-es értéket, pedig erre lenne szükséges ahhoz, hogy egy társadalom generációról generációra újratermelje magát.
A házasságkötéseknél is hasonló folyamat figyelhető meg. Tavaly 50 150 pár állt az anyakönyvvezető elé, 22 százalékkal, 13 817-tel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezt megelőzően, 2021-ben még 93039 pár kötött házasságot. A tavalyi válásokról még nincs adat, de az látszik, hogy miközben a házasságok száma csökken a válások számának aránya ezer lakosra vizsgálva 9 százalék fölött marad.
Kevés a gyerek, mégis lassul a fogyás
A KSH adatai szerint 2023-ban 127 200-an haltak meg, 6,8 százalékkal, 9246-tal kevesebben, mint egy évvel korábban. Január-februárban 11, március-júniusban 4,2, július-decemberben pedig 6,9 százalékkal kevesebben hunytak el, mint az előző év azonos időszakában. A halálozások száma a születésekénél nagyobb mértékben csökkent, ennek következtében a természetes fogyás 42 000 fő volt, ami 12 százalékkal alacsonyabb az előző év 47 955 fős értékénél.
Korábban lapunknak nyilatkozó szakértők azt mondták, ha van a családpolitikának valamiféle receptje, akkor az, hogy legyen stabil, amit bővíteni lehet, de visszavágni nem, hiszen a gyermekvállalás egy 20-25 évre szóló projekt. Magyarország ezzel szembemegy, január 1-jétől a babaváró hitel szabályainak módosításával már csak azok a házaspárok vehetik fel ezt a pénzt, ahol a nő 30 év alatti. Van egy átmeneti időszak is; 2024 januárja és 2025. január 1-je között a 30–40 év közötti nők is jogosultak lesznek, ha igazolják várandósságukat.
A születésszám csökkenésének pontos okait nehezen lehet megállapítani, az egyik befolyásoló tényező a válás. Január a Gyermekközpontú Válás Nemzetközi Hónapja, a szakemberek ekkor is felhívják a figyelmet a válás gyermekekre gyakorolt hatásaira. Lapunknak Hennel Éva mediátor – aki Boros Brigitta ügyvéd kolléganőjével videósorozatot is indított Válni, de hogyan címmel – ezzel összefüggésben azt mondta:
a válás minősége is hatással van a születésszám alakulására, hiszen meghatározza a jövőbeni gyermekvállalást.
Ahhoz, hogy egy elvált ember új, immár mozaikcsaládot alapítson, az új kapcsolatában is merjen gyereket vállalni, nem jó, ha válását a keserűség, versengés, netán évekig tartó pereskedés határozza meg. Ha gyermekét elszakítja, elidegeníti tőle szülőtársa, új párjával is bizalmatlan lehet. Arról is beszélt, hogy minden jó szándék ellenére ilyen esetben a családpolitika is gátolja a második, harmadik gyermek megszületését. A sok hitel és támogatás miatt az egymással már rossz viszonyban lévő párok csak nagyon nehezen tudnak kiszállni a házasságból, válás esetén büntetésre számíthatnak az állam és a bankok részéről. Egyre több az olyan eset, amikor éppen a családtámogatások miatt egy mediátor egy ügyvéd és a bank közös munkájára van szükség ahhoz, hogy a lehető legkisebb anyagi sérüléssel tudjanak válni a párok. Ez sokszor nehéz és hosszú folyamat, pedig, ha csak a pénz miatt marad együtt két ember, akkor náluk további gyerekvállalásra nem lehet számítani. Új kapcsolatot sem alakíthatnak ki, tehát a további gyermekáldás elmarad.
Hennel Éva úgy fogalmazott: a válás nemzetközi hónapjának fontos üzenete, hogy a felek korrekt szülőtársi kapcsolatban maradjanak, mert csak így van esélyük megvédeni a már megszületett gyermek jóllétét, egy új kapcsolatban pedig vállalni a vágyott gyermeket.
Általános európai probléma a születések számának csökkenése. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint az egy nőre jutó élveszületések száma, azaz a termékenységi ráta 2001 és 2021 között a 27 EU-tagállam közül 11-ben csökkent. A jelenség 2008-tól kezdődött, a mélypontot 2020 jelentette, amikor csupán 4,07 millió kisbaba született az EU-ban, ez a szám 2008-ban még 4,68 millió volt. 2022 kiemelkedően rossz év volt teljes Európában – összesen 8 százalékkal kevesebb gyermek született 2019-hez képest, 2021-hez viszonyítva pedig 5 százalékos volt a csökkenés.
A Statista portál adatai szerint 2023-ban az európai termékenységi átlag 1,5 volt, ebbe a kategóriába tartozik Magyarország is.
A minimális célt, a 2-es átlagot csupán két kis ország, a Feröer-szigetek (2,71) és Monaco (2,08) haladta meg.
Harmadik Gibraltár 1,82, negyedik Moldova 1,8-al, az első nagy állam Franciaország, ahol bár csökkenő tendenciát mutat a termékenység, még 1,79 volt tavaly. Az egyetlen ország, amely növekedést tud felmutatni, az Portugália, de a mediterrán állam mélyről indult, így is az uniós átlag alatt van 1,37-es mutatóval.
Térségünkből az uniós átlag alatt található Ausztria (1,48), Lengyelország (1,47), Horvátország (1,45) és a mediterrán államok is. Szlovákia és Németország mutatója szinte azonos a magyarral, 1,57 illetve 1,53. Csehország és Románia átlag fölött 1,7-el, Szlovénia 1,68.
A legsúlyosabb a helyzet a mediterrán térség uniós államaiban. Görögországban 1,38-as átlag alatti termékenységi ráta mellett is 10 százalékos volt a visszaesés, Olaszország mutatója 1,3, Spanyolországé 1,29, amivel csupán Ukrajnát, Máltát, Andorrát és San Marinót előzi meg.
Ausztria és Németország esetében azonban a rossz általános mutatók ellenére az utóbbi években folyamatos az enyhe növekedés. Ausztriában tavaly 0,51 százalékos volt 2022-höz viszonyítva, 2021-ben pedig 0,52 százalékos volt az éves javulás. Németországban az általános negatív demográfiai trend ellenére minimális, 0,31 százalékos volt az születések számának emelkedése.
Az Eurostat adatok azonban azt is mutatják, hogy Franciaországban 23 százalék, Németországban, az Egyesült Királyságban és Svédországban 29 százalék volt a külföldi születésű anyák gyermekeinek aránya.
