Utánanézett Bayer Zsolt a kormánypárti publicista, a Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa családi történeteinek Ungváry Krisztián. Kutatásai eredményét a történész Bayer Zsolt élethazugságai című podcastműsorában ismertette, mint fogalmazott, azzal a céllal, „hogy „megértsük” Bayer Zsoltot, megértsük azt, hogy miért viselkedik ő ma, mint politikai publicista és közéleti szereplő úgy, ahogy.
Ungváry Krisztián felidézte, hogy Bayer Zsolt előszeretettel szokta elővenni különféle (ellenzéki) politikusok családi múltját, például Donáth Anna, vagy Dobrev Klára kommunista felmenőit. Ebben Ungváry Krisztián önmagában nem lát kivetnivalót, hiszen az embert determinálja a saját környezete. Természetesen nem 100 százalékban, ezzel adott esetben szembe lehet nézni, szembe lehet fordulni, annak viszont van jelentősége, hogy az ember a szülői házból milyen „történelmi terheket, becsípődéseket” hordoz magával – fogalmazott.
Ungváry Krisztián szerint Bayer Zsolt korábban rendre egy hamis képet festett fel anyai nagyapjáról, Gyimes Károlyról és ezt feltehetőleg maga is tudja. 2016 óta nyilvánvalóan és bizonyíthatóan hazudik az ő életútjáról. Amit ugyanis Gyimes Károly ténykedéséről valójában el lehet mondani, az dicsőnek nem éppen nevezhető: a második világháború előtt aktív tagja és szervezője volt a nyilas pártnak Kiskőrösön, majd egyike volt azoknak, akik a háború után „átöltöztek”, és önként a kommunista Államvédelmi Hatóság (ÁVH) besúgóivá váltak.
A kormánypárti publicista korábbi írásaiban rendre hízelgőbb képet igyekezett festeni nagyapjáról. Gyimes Károly a holokauszt idején gettóorvos volt, Bayer Zsolt szerint pedig ebbéli minőségében életeket mentett, majd az ÁVH meghurcolta, végül négy hálás zsidó mentette meg az Andrássy út 60. fogságából. A történész szerint azonban ez a kép hamis. Bayer Zsolt ét levelet hozott fel bizonyítékként a nagyapja gettóorvosi ténykedésével kapcsolatban, de Ungváry Krisztián szerint az egyiket például egy gettórendőr írta, aki tehát nem a rendszer áldozata volt, hanem végrehajtója, és így inkább a vádlottak padjára kellett volna ülnie. A másik levél szerzője pedig személyesen ott sem volt, csak mások értesülései alapján írt, így annak valóságtartalma ugyancsak megkérdőjelezhető.
Ezzel szemben azonban Ungváry Krisztián által átnézett dokumentumok alapján tudható, hogy Bayer Zsolt nagyapja volt az, aki például betanította a gettó személyzetét a hüvelyi motozásra. A történész szerint ez egy hungarikum volt, ugyanis csak Magyarországon fordult elő, hogy az áldozatokat szisztematikusan testüregi motozásnak vetették alá.
Ez a lehető legbrutálisabb módon történt, a kesztyűket nem fertőtlenítették, gyakran sérülésekkel járt, és nem is elkülönített helyiségekben végezték, ugyanakkor 14 éves kor felett mindenki áldozatul esett ennek. Gyimes Károlyra nézve ennek legkínosabb részlete az, hogy a tettesek részéről nem volt kötelező az ebben való részvétel, Bayer Zsolt nagyapja azonban nem csak hogy részt vett benne, konkrétan a betanítását vállalta a kiskőrösi gettóban. Emellett pedig pénzt is szedett, 500 pengőért ígért segítséget, aztán nem segített senkin. „Csak mosolygott, amikor egy sikertelen öngyilkossági kísérletet elkövető orvostársát is felrakták a deportáló vonatra” - ismertette Ungváry Krisztián.
Nyilas szerepvállalása ellenére Gyimes Károly megúszta a háború utáni népbírósági ítéletet. Ungváry Krisztián szerint ennek alapvetően két oka lehet, az egyik, hogy a terhelő vallomások egy része hiányzik azokból az iratokból, amelyekből az ügyészség dolgozott, a másik pedig, hogy Gyimes Károly 1945 után antifasiszta ellenállói legendákat kreált magáról. Mindennek megfelelően fel is mentették.
Gyimes Károly antifasizmusa aztán olyannyira „hitelesre” sikerült, hogy meg sem állt a kommunista diktatúra kiszolgálásáig: önként jelentkezett besúgónak az ÁVH-hoz, miután egy szélhámos beszámolt neki egy összeesküvésről, amelyről később kiderült, hogy egy szó sem igaz belőle.
Nyilas múltja miatt a kommunista állambiztonságnál eleinte nem hittek neki, később viszont mégis beszervezték, ezt követően pedig több évtizedes ÁVH-s karriert futott be. Munkadossziéi közül csak egy áll rendelkezdésre, ebből annyit lehet megállapítani, hogy 1953-tól legalább 1961-ig besúgóként különböző fedőneveken jelentést tett az ÁVH-nak – ismertette Ungváry Krisztián.
A történész szerint Gyimes főnökei nem voltak mindig elégedettek a munkájával, de Bayer Zsolt nagyapja igen lelkes besúgónak bizonyult, ugyanis évi 40 találkozón is részt vett, ami jóval több az átlagnál. Karrierjének az sem ártott meg, hogy 1961-ben egy bűnügybe keveredett, kétrendbeli magzatelhajtásért és erre való felbujtásért egy év felfüggesztett börtönre és 5000 forint pénzbírságra ítélték.