A szakértők azt vizsgálták, hogy Ukrajna csatlakozása milyen hosszútávú következményekkel járna az unió és tagállamai gazdaságára, költségvetési helyzetére. Megállapításuk szerint az ukrán tagsággal járó terhek nem befolyásolnák számottevően a közös büdzsé jelenlegi nettó haszonélvezőinek pozícióját, így Magyarországét sem. Az Orbán-kormány ennek az ellenkezőjét állítja, megalapozott számításokkal azonban nem hozakodott elő. Az EU országai tavaly decemberben határozták el, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a kelet-európai országgal. A folyamat várhatóan több évig fog tartani. Ezalatt a közös büdzsé szabályai feltehetően változni fognak, de mivel nem tudni, hogyan, a Bruegel elemzői a jelenlegi szabályokat vették alapul, amikor megbecsülték, Ukrajna taggá válása mennyibe kerülne az közösségnek.
— Számításaink szerint a mostani feltételek mellett hét éven át, vagyis a hosszútávú büdzsé keretein belül, körülbelül 136 milliárd euróba kerülne az ukrán csatlakozás az alap forgatókönyv szerint, ennyi lenne annak a közösségi költségvetésre gyakorolt nettó hatása. Ez tartalmazza az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást, a magasabb adminisztrációs kiadásokat, és azt az összeget, amennyivel kevesebbet kapnának emiatt a jelenlegi tagállamok a brüsszeli büdzséből. Az EU átlagánál jóval fejletlenebb ország felvétele azzal jár, hogy csökken a közösség átlagos egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI), így a “régi EU” egyes lemaradott régiói följebb kerülnek a fejlettségi ranglétrán és kevesebb kohéziós támogatásra tarthatnak igényt — magyarázta lapunknak Darvas Zsolt, a Bruegel vezető munkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
Az ukrán csatlakozás hét évre vonatkozó 136 milliárd eurós költsége évente 19,5 milliárd eurót jelent. Ez az uniós GDP 0,13 százaléka, ami a kutatók véleménye szerint kezelhető összeg. Becsléseik alapján a kelet- és közép-európai térségben az uniós támogatások egyetlen nettó haszonélvezője sem fog csak emiatt nettó befizetővé válni, azaz többet befizetni a közös kasszába, mint amennyit kivesz onnan.
Magyarország sem, amely jelenleg nagyjából a GDP-je 2,5 százalékának megfelelő pénzügyi forrást kap Brüsszelből (nettó értelemben, azaz ennyivel több a közös kasszából kapott pénz annál, mint amit Magyarország befizet), és ennél csak 0,13 százalékponttal kevesebb, azaz 2,4 százalék támogatáshoz jutna, ha a jelenleg háborúban álló ország EU-taggá válna.
A GDP 2,5 százalékáról 2,4 százalékára csökkenés persze nem elhanyagolható összeg, de mégis eltörpül az előző hétéves költségvetés után bekövetkezett csökkenés mellett: 2014-2020 között hazánk körülbelül a GDP 4 százalékának megfelelő összeget kapott, s ez 2,5 százalékra csökkent a 2021-2028-as költségvetésben.
A kutatóintézet szakértői egy alternatív forgatókönyvet is felvázoltak a csatlakozásra: számításaik szerint ha Ukrajna területe, gazdasági teljesítménye és lakossága is egyötödével csökkenne a háború következményeként, akkor az EU költségvetésében jelentkező költség 110 milliárd euróra rúgna, ami a GDP arányában 0,1 százalék. Tehát bármelyik forgatókönyv valósulna is meg, érdemben nem befolyásolná egyik nettó kedvezményezett, így Magyarország pozícióját sem.
A 2004-es csatlakozás bizonyította, hogy nemcsak a közvetlen költségvetési hatásokat kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a csatlakozás mennyivel növeli a régi tagállamok gazdasági lehetőségeit és költségvetési bevételeit. A nyugati országok jelentős hasznot húztak abból, hogy a magyar, a lengyel és a többi piac gyorsan bővült, fejlődött. Ugyanez várható Ukrajna esetében, ahol az újjáépítés eleve gyors növekedési lehetőséget rejt – érvelt Darvas Zsolt, miért nem csak az EU-s kasszából kiáramló pénzt kell mérlegre tenni.
Ha egy alacsonyabb jövedelmű ország uniós pénzt kap, az nem vész el teljesen az EU27-ek számára. Több különböző csatornán visszaáramolhat a tagállamokhoz: megjelenik a költségvetésükben és hizlalja a magáncégek nyereségét. Ha az Európai Unió fejlesztési támogatást ad Ukrajnának, az abból megvalósuló projektek egy részét uniós vállalatok fogják kivitelezni. E vállalatok hazai bázisán – azaz például Németországban, Ausztriában, Lengyelországban – így nő a foglalkoztatás és az adóbevétel. És mivel az uniós pénz hozzájárul az ukrán piac bővüléséhez, a gazdaság növekedéséhez, az EU-s vállalkozások több terméket és szolgáltatást tudnak ott eladni, megnövelve termelésüket, foglalkoztatásukat, nyereségüket és így az adóbevételeket is. Ha ezeket a hatásokat figyelembe vesszük, az Ukrajnának a közösből kifizetett összeg nettó hatása az EU27-ek nemzeti költségvetéseire számottevően kisebb lesz – fogalmazott a Népszavának a Bruegel és a Budapesti Corvinus Egyetem szakértője.
Orbán Viktor mégsem vétózott, az Európai Unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával