Szijjártó Péter, aki az Ukrajnai elleni orosz agresszió kezdete óta tegnap először járt Ukrajnában – de kétszer Oroszországban – az ungvári sajtótájékoztatón azt mondta: „A magyar kormány, Magyarország álláspontja következetes: kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett”. … „Elítéljük a háborút és azt szeretnénk, hogy minél előbb béke lenne”, mondta Szijjártó, de a háború kiváltó okát, az orosz agressziót ezúttal sem ítélte el.
A magyar diplomácia vezetője tegnap Ungváron Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Andrij Jemakkal, az elnöki hivatal vezetőjével tárgyalt.
Bár a találkozó eredeti célja az Orbán Viktor és Volodomir Zelenszkij ukrán elnök közötti találkozó előkészítése volt, a tárgyalófeleknek egyelőre nem sikerült időpontot egyeztetnie.
Az Orbán-Zelenszkij csúcs szükségessége a decemberi uniós csúcs után került ismét terítékre, ahol a magyar miniszterelnök megvétózta az Ukrajna támogatását célzó 50 milliárd eurós uniós segélycsomagot és az ország uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését is úgy tudták megszavazni a tagállamok, hogy Olaf Scholz kancellár kiküldte kávézni magyar kollégáját. Értelemszerűen e csúcstalálkozónak a most csütörtökön kezdődő újabb EU-csúcs előtt kellett volna megtörténnie, hiszen az 50 milliárdos támogatási csomagról most kell döntést hozni. A két hónap azonban kevésnek bizonyult a találkozó nyélbe ütésére, a segélycsomagról pedig Szijjártó a közös sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy „mivel ez nem kétoldalú kérdés, ezért ennek a megvitatása majd Brüsszelben kell, hogy sorra kerüljön”.
A határig helikopterrel utazó magyar külügyminiszter már indulása előtt közösségi oldalán bejelentette, hogy tárgyalásai középpontjában a kárpátaljai magyarok helyzete fog állni, az Orbán-kormány pedig nem akar többet, mint a 2015 előtt hatályos kisebbségi jogok visszaállítását. A vonatkozó kéréseket 11 pontban foglalta össze Budapest.
Az Orbán-Zelenszkij találkozó kapcsán mind Szijjártó, mind tárgyalópartnerei, azt hangsúlyozták, „közeledtek a felek álláspontjai”. A magyar diplomácia vezetője azt is hozzátette: „Az első szintű találkozónak nem csak Ukrajna vonatkozásában, hanem általában is akkor van értelme, hogyha az olyan eredményekkel jár, amelyek újabb dimenzióba tudják léptetni a kétoldalú kapcsolatokat. Ma tettünk kétségtelenül biztató lépéseket, de ahogy mondtam, az út még hosszú. Ezen az úton végig kell menni, ez az utolsó munka vár ránk, és mi készen állunk ennek a munkának az elvégzésére”.
Ez az út azonban egyre inkább végtelennek bizonyul. Zelenszkij megválasztása – 2019 – óta folyamatosan napirenden van, Dmitro Kuleba először 2020. májusában, budapesti látogatása alkalmával adta át hivatalosan Zelenszkij meghívását Orbán számára. Az érv akkor is ugyanaz volt, hogy elő kell készíteni és csak akkor érdemes tető alá hozni, ha a találkozótól remélhető eredmény.
A közös sajtótájékoztatón azt is bejelentették, hogy létrejön egy kormányközi operatív vegyesbizottság, amelynek – Kuleba közlése szerint - tíz napja lesz arra, hogy megoldásokat találjon a nyitott kisebbségi kérdések végleges megoldására. Szijjártó úgy fogalmazott, „mi nagyon szeretnénk, hogyha ez sikerülne”.
Azt talán a bejelentők sem gondolták komolyan, hogy tíz nap alatt rendezhető egy több mint egy évtizede fokozatosan gyűlő problémahalmaz. A magyar-ukrán államközi kapcsolatokban az alapszerződés 1993-as aláírása óta létezik a kisebbségi vegyesbizottság, amely e kérdést hivatott kezelni. Ez rendszerint ülésezett is, míg a második Orbán-kormány fel nem rúgta a jól bevált rendszert. Szijjártó ugyan 2015-t emlegette vízválasztóként, de a viszony 2011-től kezdett megromlani, ekkor történt meg először, hogy a vegyesbizottság (ez volt a 15.) aláírt jegyzőkönyv nélkül ért véget. 2014-től aztán hét éven át szünetelt ez a fórum, majd 2020-ban újraindult, a háború kitörése óta pedig nem ült össze. Az Orbán-kormány 2018. januárja óta blokkolja Ukrajna EU- és NATO-integrációs törekvéseit.
