Az előzetes elemzői várakozások, illetve az MNB vezetőnek kommunikációja után arra számított a piac, hogy 10,75 százalékos alapkamatot vagy kerek egy százalékponttal vagy 75 bázisponttal csökkenti a Monetáris Tanács.
Az elmúlt hónapokban az MNB következetesen 0,75 százalékponttal csökkentette a kamatát havonta, azzal párhuzamosan, ahogy 2023 második felében folyamatosan csökkent a 12 havi infláció. 2023 utolsó két hónapjában oly mértékben felgyorsult a dezinfláció, hogy decemberre a KSH 5,5 százalékos árindexet mért. Ezt látva gondolkodott el előbb a piac, majd az MNB vezetése is, hogy lehetne gyorsítani a kamatcsökkentéseken oly módon, hogy a korábbi havi 0,75 százalékos lépéseknél nagyobb mértékben faragnak a kamatokon, amit a január első felében lehetővé tett volna kedvező befektetői hangulat.
Ugyanakkor az elmúlt napokban a pénzpiacokon megszűnt a támogató környezet. Ennek hatására a forint gyengülni kezdett, az euró ára a január eleji 378 forintos szintekről az elmúlt napokban 390 forint felé emelkedett – ez az a szint ami már nem „komfortos” az MNB számára az importált infláció miatt.
A forintgyengülést elsőként Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azon terve indított el, amely radikálisan átalakította volna a kereskedelmi bankok hitelkamatait – gyakorlatilag nem piaci eszközökkel jelentős kamatcsökkentést kényszerített volna a kormány a bankokra. Végül a vita „kompromisszummal” zárult és a kereskedelmi bankok „önként vállalták” a vállalati hitelkamatok csökkentését – erről hétfőn adott ki közös közlemény a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Bankszövetség.
A forint gyengülésének másik oka a Financial Times hétvégi cikke volt, amely szerint az Európai Bizottság kész gazdasági háborút indítani – uniós támogatások felfüggesztése révén - Magyarország ellen ha Orbán Viktor magyar miniszterelnök tovább blokkolná Ukrajna pénzügyi támogatását, amiről a 26 tagállam egységes döntését hozott korábban. Az uniós pénzek nélkül nélkül a pénzügyi piacok, valamint az európai és nemzetközi vállalatok kevésbé lennének érdekeltek abban, hogy Magyarországon fektessenek be. Egy ilyen büntetés „gyorsan kiválthatná az államháztartási hiány finanszírozási költségeinek további növekedését és a fizetőeszköz bezuhanását” – fogalmaz a laphoz eljuttatott feljegyzés.
Ha Orbán Viktor vétózik, az Európai Unió lesújt a magyar gazdaságraBár az Európai Bizottság egy nap után cáfolta, hogy ilyen lépesekre készülne, az kiderült, hogy valóban készült egy ilyen terv, és ez pont elengedő volt arra, hogy a befektetők figyelmét újfent a magyar gazdaság és pénzügyi rendszer sebezhetőségére – a még midig viszonylag magas inflációra, államháztartási hiányra, a magas államadósságra, illetve a kormány inkompetenciájára – irányítsa, vagyis arra, hogy az Orbán-kormány egyszerűen nem hajlandó kezelni a veszélyes költségvetési helyzetet.
Cáfolták, hogy létezne új uniós terv Magyarország megbüntetéséreA magyar jegybank most ebben a kedvezőtlen pénzügyi környezetben döntött a jegybanki alapkamat 0,75 százalékos csökkentése mellett, amely vélhetően erősíteni fogja a forintot, pontosabban remélik, hogy visszanyomja az euró árfolyamát 390 forint alá.
Semmi nem jött össze tavaly az Orbán-kormánynak a költségvetési politikában