Mintegy 27 százalékon mérte egy múlt héten nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás a két román szélsőjobb párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és az SOS Románia együttes támogatottságát. Romániában idén négy választást rendeznek, az európai parlamenti mellett parlamentit, helyhatóságit és elnökválasztást is, ennek fényében az épp aktuális politikai erőviszonyok nem csupán azt döntik el, hogy kik fogják képviselni Romániát az európai törvényhozásban, hanem hosszabb távon is meghatározhatják az ország jövőjét is.
A legutóbbi felmérést az Avangarde közvélemény-kutató végezte, és bár vannak eltérések a korábbiakhoz képest, a trend azonos. E szerint a biztos pártválasztók körében a nagykoalíciós rotációs kormány jelenlegi vezető ereje, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 31 százalékkal a legerősebb párt, második helyen a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll 20 százalékkal. (A PNL konzervatív párt, az Európai Néppárt tagja). Alig egy százalékkal lemaradva, 19 százalékon mérték a szélsőjobb AUR-t. A liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Traian Basescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Pártjával és a Ludovic Orban volt liberális miniszterelnök friss szakadár pártjával, a Jobboldal Erejével közösen létrehozta az Egyesült Jobboldal Szövetséget, ami jelenleg 14 százalékos támogatottságot remélhet. A legnagyobb meglepetés azonban az, hogy az AUR-ból 2021. februárjában kizárt botrányhős Diana Șoșoacă szenátor vezette SOS Románia szélsőjobb pártja már elérte a 8 százalékot. Rajtuk kívül még az RMDSZ áll bejutó helyen, de épp hogy eléri az 5 százalékos küszöböt, ami nem túlságosan megnyugtató a romániai magyar érdekvédelem számára.
Januárban ez volt a harmadik nyilvánosságra hozott felmérés, az előző kettő is hasonló erőviszonyokat mutatott. Mindkettőben a PSD vezet 29-30 százalékkal, az AUR-t 23 illetve 18 százalékon mérték, a PNL 17- 20 százalékkal a második helyért verseng a szélsőjobbal. Az RMDSZ mindkét kutatásban a küszöbön billeg, az SOS Romániát viszont egyik intézet 5 százalék alatt, a másik 6-on mérte.
Ha ezek az arányok nem változnak, akkor Románia igencsak erős szélsőjobb különítménnyel erősíti majd az Európai Parlament populista szárnyát.
Románia 33 EP-mandátumából az AUR 10-13-t is szerezhet, az SOS pedig minimum kettőt, de akár többet is.
A román szélsőjobb különösebb visszaesésére nem lehet számítani, mindkét párt folyamatosan erősödik.
Az AUR 2019-ben jött léte azzal a céllal, hogy részt vegyen a 2020-as romániai parlamenti választásokon, az akkor elért 9 százalékos eredménye sokkoló volt. A világjárvány, az azt követő gazdasági válság, a háború és az infláció okozta gazdasági-társadalmi nehézségek mind a szélsőség malmára hajtotta a vizet Romániában is. A párt a covid tagadó, oltásellenes mozgalom élére állt, azóta töretlenül szárnyal, annyira, hogy jelenlegi eredményei alapján akár kormányzati tényezőként számolni kell velük.
Érezhetően erre készül a román labdarúgó válogatott szurkolói ultráinak vezetőjéből pártelnökké avanzsált George Simion is, aki kezdeti primitív és agresszív stílusát némiképp szelídítette, már csak burkoltan vállalja az ukránellenes álláspontját. Az AUR arra törekszik, hogy az európai Konzervatívok és Reformisták Szövetségéhez (ECR) csatlakozzon. Ezt még 2021. januárjában bejelentette George Simion, de egyelőre előrelépés e téren nem történt. Tavaly a pártelnök hívatlanul belógott az európai populista és szélsőjobb pártok madridi találkozójára, a közösségi médiában azt hirdette, hogy részt vett az eseményen, de a szervezők cáfolták.
Az európai populisták ugyanis egyelőre elzárkóznak az AUR-tól több okból is. Mindenekelőtt azért, mert villámgyors felemelkedésük mögött felsejlik a Kreml támogató keze,
retorikájukban a Kreml érvei bukkannak elő, ugyanakkor azért is, mert a párt nyíltan revizionista, ami nem túl népszerű jelenség nyugaton.
Megjelenésükkor George Simion és társai egyértelműen neofasiszták voltak, a két világháború között megjelent legionarizmus (a román fasizmus megnevezése) eszméit tűzte a zászlajára. Azzal keltettek feltűnést, hogy a román politikai szereplők közül egyedüliként vállalták fel nyíltan a két testvérállam, Románia és Moldova egyesülésének szorgalmazását. 2021. tavaszán létrehozták Moldovában is az AUR-t, amely indult is az azévi választáson, de csupán 0,49 százalékot ért el.
Ideológiájuknak négy alappillére van: a család, nemzet, keresztény hit és szabadság", magukat az „egyház védelmezőinek” nevezik. EU-szkeptikusak, de kezdeti heves EU-ellenességükből visszavettek, márcsak azért is, mert bár a román lakosságon belül is apadt az uniópárti tábor, még mindig 65-70 százalék között vannak azok, akik az európai közösségben szeretnének tovább élni.
A nyílt EU-ellenesség helyett az AUR ma már inkább Romániát szeretné Kelet-Közép-Európa vezető uniós államává tenni.
A NATO-tagságot sosem ellenezte, azt azonban igen, hogy Románia védelmi szövetségi egyezményt kössön Ukrajnával.
A pártból kirúgott jogász szenátor, Diana Șoșoacă új pártja viszont még a kezdeti AUR-nál is radikálisabb. A szenátor asszony példátlan botrányhős – a parlamentben általában üvöltve akadályozza a törvényhozást, pártrendezvényein, az általuk szervezett tüntetéseken rendre népviseltben énekel, olasz tévéstábot zárt be lakásába és ő akadályozta meg, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólaljon a bukaresti parlamentben. A háború kitörése után is, egyedüli román politikusként részt vett az orosz nagykövetség rendezvényein, Orbán Viktort a parlamenti szószékről is nevezte követendő példának. Nagy híve mindenféle összeesküvéselméletnek, amelyek mögött rendre különböző alakot öltve – Soros, Bill Gates stb - az antiszemitizmus búvik meg, a pandémia idején ezzel sikerült tömegeket meghódítania. Az egyik legismertebb román politikai elemző, Cristian Pîrvulescu szerint Șoșoacă a verbális erőszak használatának nagymestere, a „mahala”, azaz a nyomornegyed stílus képviselője, aki a leszakadó, frusztrált rétegeket tudja mozgósítani. A politológus tavaly decemberben, amikor az SOS először lépte át az 5 százalékos küszöböt, azt mondta egy, a Hotnews-nak adott interjújában, hogy ezzel ki is merítette tartalékait, a pártnak nincs honnan tovább növekednie. A felmérések azonban mást mutatnak, a primitíven szélsősége alakulat az Európai Parlament tagja lesz.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök viszont nem túlzott, amikor január közepén azt mondta - Romániát a szélsőségesség veszélye fenyegeti. Jelenleg ugyanis a politikusok bizalmi listáját maga Ciolacu vezeti 26 százalékkal, a második helyen George Simion AUR-vezér és Diana Șoșoacă áll egyaránt 23 százalékkal. A potenciális államfőjelöltek rangsorában is a 34 százalékon mért Ciolacu mögött ott van már Simion, 30 százalékkal, a liberális volt miniszterelnök Nicolae Ciucă messze leszakadva, a voksok 12 százalékát kapná. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elnökválasztás második fordulójában egy neonáci, revizionista, EU-szkeptikus jelölttel kell számolni.
Vlagyimir Putyin hasznos idiótái
Az európai szélsőségesek előretörése ijesztő ugyan, de a román és magyar szélsőjobb esetei is azt igazolják, hogy ezen alakulatok között olyan komoly elválasztóvonalak vannak, amelyeket belátható időn belül képtelenek lesznek átlépni, mert „közös” céljaik csak egymás ellenében valósíthatók meg. A magyar és a román szélsőjobb vezetői néhány napja ugyanis szinte egyszerre rukkoltak elő azzal, hogy igényt tartanak Ukrajna egy-egy darabjára. Mint ismert, Toroczkai László évértékelő beszédében jelentette be, hogy ha a háború következtében megszűnne Ukrajna államisága, „egyetlen magyarországi pártként” a Mi Hazánk „igényt tart Kárpátaljára”.
Gyakorlatilag ugyanezzel állt elő Claudiu Târziu AUR-társelnök is. A párt szenátusi frakcióvezetője azt mondta, a románok akkor válnak „igazán szuverénné”, amikor sikerül a román államot a „természetes határain” belül helyreállítani. „Besszarábiának haza kell térnie. Észak-Bukovinát nem felejthetjük el, Besszarábia déli része, Herta vidéke, Kárpátalja, valamennyi területnek, amely a román nemzeté volt és az most is, vissza kell térnie az országhatáron belülre. Ez olyan eszme, amelyről soha nem szabad megfeledkeznünk”- szögezte le a politikus. (Besszarábia a román szélsőjobb nyelvezetében a Moldovát jelenti.)
Keményen bírálta az AUR politikusát Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nemrég lemondott volt igazgatója. A volt SRI-vezér azt mondta, aki ilyen kijelentéseket tesz, az általában „hasznos idióta”. „A probléma az, hogy Claudiu Târziu úr nem idióta. Egyesek szerint nem is hasznos. (…) Nem gyanakodhatunk arra, hogy elragadtatta magát, és elvesztette az eszét. Târziu úr cinikusan játszik egy forró témával, amiről nagyon jól tudja, hogy fantázia.” Hellvig kitért arra is, hogy miközben Târziu „hamisan játszik”, van valaki, akivel mégis összhangban van: Toroczkai László, „budapesti kollégája, aki „véletlenül” 24 órával később kijelentette, hogy Magyarországnak területeket kell visszaszereznie Ukrajnától”
A két NATO-tagállam szélsőjobb pártjainak álláspontja a világsajtó figyelmét sem kerülte el. Beszámolt róla a Reuters hírügynökség és a Newsweek is. Utóbbi kitért arra, hogy Magyarországon a jobbközépen is megjelentek ezek az eszmék, mégha burkoltabban is, amint azt Orbán Viktor szurkolói sálbotránya is mutatta.
Az európai szélsőségeket manipuláló Kreml az EU gyengítésére és destabilizálására használja ezen formációkat. Magyarországon a szélsőjobb különösebb változást nem fog eredményezni, hiszen Orbán Viktor eleve az EU és a NATO „szabotőre”, de Romániában az AUR megerősödése az ország Ukrajna iránti elköteleződését is veszélyezteti, figyelmeztet a Newsweek.