Elkötelezett az Országos Bírói Tanács (OBT) transzparens működése mellett Szabó Péter, a januárban megválasztott, új bírói tanács elnöke, aki a sajtóval korrekt, egymás tiszteletén alapuló kapcsolatot kíván kialakítani. A Győri Ítélőtábla polgári ügyszakos bírája, akit az OBT január 30-i alakuló ülésén választottak az OBT elnökévé három évre, kitérő választ adott lapunk kérdésére, hogy ez a transzparencia a tanács üléseinek teljes nyilvánosságát, az ülések szó szerinti jegyzőkönyveinek közzétételét is jelenti-e, amelynek gyakorlatát a most lejárt mandátumú OBT alakította ki. Szabó szerint az új OBT a jogszabályi keretek között biztosítja a tanács nyilvánosságát, de mivel testületi döntésről van szó, és az OBT 15 egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel bíró tagból áll, s erről a kérdésről még nem tárgyaltak, így konkrét választ nem adott. Ugyancsak a testületi döntésre hiányára hivatkozva tért ki kérdéseink elől, hogy az új OBT folytatja-e elődje szigorú ellenőrzési tevékenységét a bírói pályázatok elbírálása és a bírák kirendelése ügyében; illetve hogy mi a véleménye az előző OBT által készített bírói etikai kódexről, amelyet a Kúria elnöke az Alkotmánybíróságon támadott meg. Szabó Péter szerint a szervezeti keretek adottak ahhoz, hogy az OBT ellássa alkotmányos feladatait, s a jövőbeni működésük útját a tagok fogják kijelölni. Az Etikai Kódex kapcsán pedig annyit mondott, hogy csak a feltétlenül megkövetelt korlátozásokat tartja szükségesnek a bírák véleménynyilvánítása ügyében.
Ismeri a korábbi, az igazságszolgáltatási rendszeren belüli „súrlódásokat”, de az OBT az igazságszolgáltatás magas szintű működésében érdekelt – mondta Szabó, aki a „partnerségen alapuló törvényes kapcsolat” kifejezést használta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) illetve a Kúria elnökével való viszonyt firtató kérdésre. Mint ismert, a most leköszönt OBT rendszeres konfliktusba került az OBH előző elnökével, Handó Tündével, aki a tanács működését is megpróbálta ellehetetleníteni, de a testület a jelenlegi OBH-elnök, Senyei György tevékenységét is többször kifogásolta. Nem támogatta Varga Zs. András Kúria-elnökké választását sem, aki maga is – delegált – tagja az OBT-nek, s rendre a 14 választott taggal ellentétes álláspontot képviselt az üléseken.
A bemutatkozó jellegű sajtótájékoztatón Szabó, illetve az OBT elnökhelyettese, Varga Rita – a Kaposvári Törvényszék polgári ügyszakos tanácselnöke – türelmet kért, mondván: jelenleg is zajlik az átadás-átvétel. Az OBT elnökének szerepfelfogása szerint ő a csapatkapitány, akinek azonban nincsenek többletjogosítványai a tagokhoz képest, inkább személyiségénél fogva alkalmas a vezetésre. Kérdésünkre, hogy az alakuló ülésen volt-e más jelölt is az elnöki posztra, elárulta, hogy rajta kívül Félegyházy Megyesy Fatime kapott még jelölést. (Az elnököt a 15 OBT-tag saját soraiból választja.) Az elnök hosszan, a konkrét ügyek megnevezésével felidézte, hogy ő maga bíróként négy alkalommal is az Európai Unió Bíróságához fordult ún. előzetes döntéshozatali kérelemmel.
A bírói önigazgatást képviselő OBT első ülése várhatóan február 14-én lesz.
