A tavaly december óta hatalmat gyakorló lengyel demokratikus koalíció a kezdetektől tudta, hogy kormányzás nem lesz egy sétagalopp: a szejmben erős az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS), Andrzej Duda jobboldali elnök pedig alkotmányos jogkörénél fogva képes akadályozni intézkedéseiket. A kormányzat konfliktusba került az elnökkel, aki vitatja az állami médiában, az ügyészségnél és más intézményeknél végrehajtott kádercserék jogosságát.
A káoszt tetézi a két jogerősen elítélt PiS-képviselő mandátumvesztéséről kialakult vita. Az elnök most azzal a kérdéssel küldte az idei költségvetést utólagos kontrollra az alkotmánybírósághoz, hogy érvényes-e a büdzsé, ha a szavazásból kizárták Mariusz Kaminskit és Maciej Wasikot. Vitatja ugyanis a legfelsőbb bíróság ítéletét, amely szerint a két politikusnak adott korábbi elnöki kegyelme érvénytelen volt. Egy hétvégi videointerjújában Duda bejelentette: emiatt minden, aláírásra hozzá kerülő törvénnyel ugyanígy fog eljárni. A Tusk-vezette koalíció eközben nem ismeri el az alkotmánybíróság kompetenciáját, mivel - érvelnek - a testületben szabálytalanul választott tagok ülnek. A káoszt növeli az ügyészségi vezetők miniszteri leváltása, amit Duda szintén elutasít. Mindez egy sajátos jogi "polgárháborús" állapot kialakulása felé mutat: az állam intézményei vitatják egymás döntéseit, nem fogadják el legitimnek a döntésre jogosult testületeket és személyeket, kérdésessé teszik a demokrácia működését az országban. Bizarr módon az erősen EU-szkeptikus, Nyugat-ellenes PiS most a sokat gyalázott brüsszeli fórumoknál támadja a kormányt.
Az államfő és a kormányfő nyilatkozatháborút vív egymással. Most Duda új fogással próbálkozik. Az alkotmány lehetőséget ad neki az úgynevezett Kabinettanács összehívására – ez kormányülés az államfő elnöklete alatt. Bejelentette egy videointerjúban, hogy február 14-én beszámoltatja a Tusk-kormányt arról, mit is tesznek az előző kormányzat hosszútávú terveivel. Az atomerőmű-építést és a Varsótól száz kilométerre nyugatra létesítendő központi közlekedési csomópont (CPK) beruházását említette. Ezek voltak a PiS fő gazdaságstratégiai tervei, az ellenzék azonban évek óta vitatta észszerűségüket.
Az atomerőmű-tervek egy részét a belbiztonsági titkosszolgálat negatív álláspontja ellenére fogadták el. Ennek a projektnek a fő mozgatója Daniel Obajtek eddigi Orlen-vezér volt. (A volt kormányfő, Jaroslaw Kaczynski fő gazdasági háttérembere most lemondott, és a szénhidrogén-óriásnál teljes vezetőcsere zajlik. Ez nyilván elér majd az Orlennek a MOL-lal kötött ügyleteiig is, az új kormány vizsgálja, hogy megfelelő áron adták-e el a Saudi Aramcónak a gdanski kőolajfinomítót.) Az említett CPK egy Varsó és Lódz közötti vasúti- és autópályacsomópont, valamint óriási légikikötő lenne. Sokak szerint túl messze lenne Varsótól, ahol több alkalmas reptér is működik.
A kormány azt akarja, hogy a teljes kabinetülést egyenes tv-adásban láthassák a lengyelek, Duda erről még nem nyilatkozott. A koalíciós pártok szívesen élnek a nyilvánosság eszközével, különösen, amióta új vezetése lett az állami médiának. A jelek szerint a publikum nem fordult el a kiegyensúlyozott információra törekvő csatornáktól.
Egyébként nem Daniel Obajtek az egyetlen PiS-ember, akinek most csomagolnia kellett. A kormány ezekben a napokban sorra váltja le az állami cégek (energiaszolgáltatók, bányavállalatok, nyersanyagtermelők, bankok, óriásbiztosítók, állami erdészetek stb.) felügyelőbizottságát, igazgatóságát. Ezek voltak a PiS fő politikafinanszírozó bázisai. A kulturális miniszter leváltotta azoknak a tudományosnak mondott intézményeknek a vezetőit, amelyeket a jobboldal az elmúlt nyolc évben – hasonlóan az Orbán-rezsimhez – azért hozott létre, hogy emlékezetpolitikai és ideológiai érveket szállítsanak neki. Ez a káderváltás több múzeumot és kulturális intézményt is érint.
Külön figyelem irányul a gdanski második világháborús múzeum direktorának leváltására. Ezt a múzeumot még Donald Tusk előző ciklusában kezdték építeni, de a PiS elutasította az intézmény eredeti koncepcióját, amelynek alapján a háborút világtörténelmi kontextusban mutatták be, nem a lengyel kizárólagosságra és hősiességre koncentrálva. A kiállításokat sietve átrendezték és lecserélték a hozzáértő történészeket. Most ezt az intézményt is megpróbálják helyreállítani. Az igazi nagy kihívást azonban a nacionalista-konzervatív történelempolitika fő intézményének, a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) felülvizsgálata jelenti a demokratikus kormányzat számára.
Torunban marad a Korvina
Két évvel ezelőtt ötven PiS-képviselő törvényjavaslatot nyújtott be, indítványozva, hogy az állam vegye meg 20 millió zlotyért a toruni Kopernikusz Könyvtár kéziratos korvináját, és adományozza a magyaroknak. Ezzel hálálták volna meg, hogy Orbán Viktor korábban személyesen ajándékozta el a Magyar Nemzeti Múzeum egyik kincsét, a Zsigmond Ágost lengyel király számára készült reneszánsz páncélt. Torun városa és a lengyel hozzáértők egy emberként hördültek fel a politikai herdálás miatt. A Mátyás király számára készített díszesen illusztrált kódex az uralkodó könyvtárának latin nyelvű leírása, egyedi és példátlan értékű alkotás, amely több mint ötszáz éve van a könyvtár birtokában, egykor a városi tanács vette meg iskolájának. A kódex most bekerült a lengyel könyvészeti kincsek listájába, eladományozásáról így szó sem lehet. A lengyel-magyar viszony így is igen hűvössé lett – elsősorban Orbán külpolitikája, Ukrajna-ellenes lépései miatt.
