- Bizonytalankodik a Kreml

Vlagyimir Putyin ellen délben – ezzel a címmel hirdetett tiltakozó akciót Makszim Reznyik, a szentpétervári városi parlament volt képviselője azok számára, akik nem akarják támogatni Vlagyimir Putyint szavazatukkal a március közepén esedékes elnökválasztásokon. Aki ellene kíván szavazni, az a háromnapos választás utolsó napján, március 17-én délben keresse föl a szavazókört. Az aktivista évek óta a bebörtönzött Alekszej Navalnij hívei közé tartozik.

A kezdeményezés eddig nem váltott ki országos visszhangot. Navalnij táborában természetesen rokonszenveztek vele, de erőtlennek tartották. A napokban viszont határozott támogató üzenet érkezett a sarkkörön túli büntető telepen raboskodó politikustól: ez egy igazi tiltakozó akció! Megjelenik majd minden városban, minden egyes választókerületben, legális és biztonságos, semmit nem lehet ellene tenni – írta a közösségi médiában közzétett posztjában. - Ugyan mit lehet tenni ellene? Bezárják délben a szavazókört? Összeírják mindazokat, akik délben érkeztek? Szerveznek egy ellenakciót, hogy Putyin támogatói meg tízre jöjjenek? Milliók fejezhetik ki így tiltakozásukat Putyin politikája ellen – hangsúlyozta Navalnij. Az kevés, ha valaki csak lead egy ellenszavazatot. Az csak önámítás. Ebben a választási kampányban az agitáció fontosabb, mint maga a szavazat. A „Putyin ellen délben” akcióban egyszerre van jelen a szavazat, az agitáció, a fizikai jelenlét és a szolidaritás mindazokkal, akik együtt lesznek ott délben a szavazókörnél – írta lelkesítő üzenetében a politikus.

Eközben már folyik az elnökjelölteket támogató szavazatok ellenőrzése, ezt szombatig kell elvégezni, ezután véglegesítik az indulók listáját. A legnagyobb érdeklődés Borisz Nagyezsdin aláírásainak sorsát kíséri. A parlamenten kívüli Polgári kezdeményezés párt politikusának aláírásgyűjtő akcióját, amint arról a Népszava is beszámolt, kezdettől fogva megkülönböztetett figyelem övezte, hiszen nem ismeretlen a nagypolitikában (már a kilencvenes években jelen volt Borisz Jelcin akkori elnök stábjában), és jóval a hivatalos kampány kezdete előtt kimondta, hogy Putyin politikájának elvi ellenfeleként indul az elnökválasztásokon. Legutóbbi nyilatkozataiból, amikor arra kérték, részletesen is fejtse ki elképzeléseit, már árnyaltabb kép rajzolódik ki. Tényleg ellenzi az Ukrajna elleni háborút, de például azzal már nem ért egyet, hogy bárki a hágai nemzetközi büntetőbíróság elé kerüljön, mondván, az orosz törvények alkalmasak minden cselekmény elbírálására, volt elnökök pedig a törvény értelmében sérthetetlenek, Vlagyimir Putyin mellett tehát a 2008-2012 között államfő Dmitrij Medvegyev is. Ő mindenképp tartaná magát ehhez, ha elnökké választanák.

Most azonban még csak arról van szó, hogy egyáltalán fölkerül-e a jelöltek listájára. Nagyezsdin határidőre adta le a támogató aláírásokat, a szükséges 100 ezernél ötezerrel többet, ezeket mind Oroszországban gyűjtötték hívei, nagyjából ennyi jött össze külföldön is, ezeket azonban nem továbbította. Akadtak, akik azonnal aggódni kezdtek, vajon elég lesz-e a 105 ezer, hiszen köztük igen könnyű néhány ezer érvénytelent találni, és máris elköszönnek tőle. És lőn: a Központi Választási Bizottság elnökhelyettese, Nyikolaj Bulajev már pénteken közölte, hogy az aláírások között van jónéhány olyan „hiba, ami csodálkozást, meglepődést vált ki”. Például olyanok is aláírtak, akik már nincsenek az élők sorában – tette hozzá. Hibákat találtak az Oroszország Kommunistái – ugyancsak parlamenten kívüli – párt jelöltjét, Szergej Malinkovicsot támogató aláírások között. Borisz Nagyezsdin határozottan tiltakozott, és ismét azokra a tévéfelvételekre utalt, amelyek tanúsították, hogy szerte az országban mekkora sorok várták türelmesen hosszú időn át, hogy sorra kerüljenek, és aláírásukkal is nyomatékosítsák támogatásukat. A választási bizottsági elnökhelyettese mindenesetre javasolta, hogy mindkét politikust hívják meg a dokumentumokat és aláírásokat ellenőrző bizottság mai ülésére. Túl sok jót ez egyiküknek sem ígér, ezzel együtt korai volna kijelenteni, hogy nélkülük megy tovább a kampány. Kiszivárgott hírek szerint ugyanis az elnöki adminisztráció boszorkánykonyhájában még nem döntötték el, mi a kedvezőbb: ha kizárják Nagyezsdint, vagy ha fölengedik a rajtlistára, és utána zúdítanak össztüzet rá, az „ukrán nácik jelöltjére”, ahogy a hecctévés Vlagyimir Szolovjov aposztrofálta őt.