“A múlt hét jó hét volt Európa számára”, fogalmaztak az Európai Parlament (EP) többségét képviselő hozzászólók, akik a múlt csütörtöki EU csúcsról rendezett keddi plenáris vitában üdvözölték a 27 vezető megállapodását az Unió költségvetésének félidős módosításáról és az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi csomagról.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a segélycsomagról szóló megegyezés kiszámíthatóságot biztosít Ukrajna számára a következő négy évben. Bejelentette, hogy már márciustól megkezdődhetnek a kijevi költségvetést kiegészítő kifizetések. Megemlítette azt is, hogy az EU-s büdzsé kipótlásáról hozott döntés nyomán a tagállamok többet költhetnek közös célokra a következő néhány évben. Charles Michel, az állam- és kormányfői testület vezetője közölte, hogy Oroszország nem tudja megfélemlíteni az EU-t, amely mindaddig segíteni fogja a megtámadott országot, amíg szükséges.
A vitában sok képviselő megismételte, hogy Ukrajna védelme Európa védelme, és az Uniónak nem szabad felhagynia az ország politikai, gazdasági és katonai támogatásával. A hozzászólók nagy része méltatta, hogy múlt csütörtökön sikerült megőrizni a tagállamok egységét és ellenszolgáltatás kilátásba helyezése nélkül meggyőzni Orbán Viktort, hogy adja beleegyezését a háború sújtotta ország támogatásához. Manfred Weber, a kereszténydemokratákat tömörítő európai néppárti csoport bajor elnöke beszédében fontosnak tartotta kiemelni, hogy a magyar miniszterelnök üres kézzel távozott Brüsszelből.
A képviselők zöme ugyanakkor figyelmeztetett, hogy el kell kerülni az olyan helyzeteket, amikor egy ország képes megbénítani az EU döntéshozatalát: - Ha minden egyes alkalommal zsaroló vétóba ütközünk, amikor ki kell állnunk egy közeli szövetségesünk mellett, vagy gyorsan kell cselekednünk az európai érdekek védelmében, az mindannyiunkat gyengíteni fog - fejtette ki a német Terry Reintke, a zöldpárti frakció társelnöke. Ő többekkel együtt sürgette, hogy az EU26-ok gyorsítsák fel a szavazati jog felfüggesztéséhez vezető, Magyarországgal szemben kezdeményezett hetes cikkelyes eljárást. Néhányan ismét előálltak a követeléssel, hogy fosszák meg a budapesti kormányt a tagállamok képviselőiből álló EU Tanács elnöki posztjának júliustól esedékes betöltésétől. A holland zöldpárti Tineke Strik leszögezte: - Orbán Viktor hűtlen lett az EU-hoz, a NATO-hoz és az európai értékekhez. Az egyetlen hosszú távú válasz a hozzá hasonló autokratákkal szemben, hogy elveszik a szavazati jogukat, befagyasztják az uniós finanszírozásukat és nem engedik, hogy ellássák az EU Tanács elnökségét.
A Fidesszel rokonszenvező EP-képviselők hozzászólásukban visszautasították a magyar kormány és kormányfő bírálatát. A német szélsőjobboldali párthoz tartozó Gunnar Beck például a Financial Times brit üzleti lapnak kiszivárogtatott belső uniós dokumentumra hivatkozva azt mondta: a Magyarországot gazdasági következményekkel fenyegető Brüsszel megzsarolta Orbán Viktort, hogy adjon zöld utat a megállapodásnak. Szerinte az Ukrajnának beígért 50 milliárd eurót a tüntető gazdákra kellene költeni. Hasonló véleményt hangoztatott a francia szélsőjobbot képviselő Jean-Lin Lacapelle is, míg a fideszes Deutsch Tamás ezt az alkalmat is megragadta, hogy az uniós intézményeket szerinte átható “brutális korrupciós botrányokon” háborogjon.
