Közeleg a 13. havi nyugdíj kifizetése, a bankszámlákra február 12-én érkezik meg a pénz, a postások pedig az előre megküldött tájékoztató szerint viszik ki az összesen 449 milliárd forint plusz juttatást az időseknek. A teljes összeg egyébkét 500 milliárd fölött van, ha nem csak a nyugdíjasokat, hanem az egyéb jogosító ellátásban részesülőket is figyelembe vesszük.
Noha az idősek napokon belül kéthavi ellátáshoz jutnak, egy héttel ezelőtt a nyugdíjkassza kiürüléséről, a nyugdíjrendszer összeomlásáról, nyugdíjkatasztrófáról, a rendszer utolsó koporsószögéről lehetett olvasni a sajtóban. Azt követően történt ez, hogy megjelent az államháztartás pénzügyeinek 2023-as alakulásáról szóló tájékoztató. Ez tartalmazza a Nyugdíjbiztosítási Alap tavalyi bevételeit és kiadásait is, és amely szerint a nyugdíjkiadások 2023-ban 5760 milliárd forintot tettek ki.
A tényleges kifizetés 205,4 milliárd forinttal haladta meg a tervezett mértéket, ez adott alapot az idősek megijesztésére.
Az eltérés egyébként alig 3,6 százalékos, a különbséget pedig a novemberi pótlólagos nyugdíjemelés magyarázza.
Farkas András nyugdíjszakértő lapunknak kijelentette: a nyugdíjrendszer nincs közvetlen veszélyben, nem közeleg a nyugdíjkatasztrófa. A rendszer összeroskadásával való riogatás azért is elhibázott, mert a januári 6 százalékos nyugdíjnövelés, – ami lehet, hogy évek óta először meghaladhatja az infláció mértékét – és a februári dupla nyugdíj hosszú idő óta a legjobb helyzetbe hozza a nyugdíjasokat.
Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke is kijelentette: a rémhírnek semmi alapja. Az államháztartási törvény kimondja, a költségvetésért a kormány a felel. Nincs külön felelőse az egyik vagy a másik fejezetnek – magyarázta, azok csak tervezési segédanyagok. Ezt igazolja, hogy a héten is átcsoportosítottak 52 milliárd forintot a költségvetési tartalékból. Kijelentette: a nyugdíjkassza is csak egy bulvárkifejezés, a közgazdaságban, a jogban vagy a szakmában ilyen szó nincs. A Nyugdíjbiztosítás Alap pedig egy felülről nyitott előirányzat, így hiánya sem lehet.
Farkas András pedig úgy magyarázta: a nyugdíjkasszát mindig a költségvetési törvényben szereplő inflációs előrejelzéssel tervezik, ezért abban az esetben, ha a tényleges infláció magasabb lenne az előre becsült mértéknél, és emiatt pótlólagos nyugdíjemelést kell visszamenőlegesen végrehajtani, az plusz költségvetési igényt generál. Ez történt tavaly is, és bármelyik évben előfordulhat. A nyugdíjakat három forrásból finanszírozzák – mondta. A munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó-, illetve a munkavállalók által fizetett társadalombiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részéből, valamint a költségvetésből a kiadások támogatására átadott pénzeszközökből. Ez utóbbi tétel valóban magas, évente ezermilliárdos tétellel kell számolni. De emögött nem tervezési hiányosság, hanem más okok állnak – magyarázta. Például az, hogy a 13. havi nyugdíj mögött nem áll tb-járulék és szocho bevétel, így a juttatás egészét más bevételek terhére kell előteremteni. A nők kedvezményes nyugdíja szintén plusz terhelést jelent, hiszen az igénylők nem a nyugdíjkorhatáruk betöltésekor, hanem előtte 4-6 évvel fejezik be a munkát. Így viszont korábban válnak ki a járulékfizetők köréből, és korábban csatlakoznak a nyugellátásra jogosultakéhoz.
A nyugdíjrendszernek vannak tehát finanszírozási kihívásai, de ezek közül a következő évtizedben egyik sem ad okot a pánikra.
Ugyanakkor Farkas András arra hívta fel a figyelmet, hogy egy-másfél évtizedes távlatban lehetnek problémák. 2037-től megkezdik a nyugdíjba vonulást a Ratkó-unokák. Ők 1973 és 1977 között születettek, és azoknak a gyerekei, akik az 50-es években voltak fiatalok. Akkor, Ratkó Anna minisztersége idején vezették be az abortusztilalmat és gyermektelenségi adót előíró születésszabályozási törvényt, amelynek hatására jelentősen megnőtt a születések száma. Mivel emiatt a nyugdíjba vonulók is sokan lesznek, a szakember szerint az erre való felkészülés miatt nem halogatható az érdemi nyugdíjreform.
Mint lapunkban is megírtuk, a hazai sajátosságok mellett a kabinet jelentős európai uniós forrásokért tett konkrét vállalásai is indokolják a reformot. Három szakaszból áll a munka, ebből az egyik – egy független nemzetközi szakértői jelentés elkészítésének – határideje tavaly december 31-én lejárt. A következő szakasz, amely június 30-ig tart, a javaslatok megvitatásáról szól. A nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatályba lépésének végső ideje pedig 2025. március 31. Karácsony Mihály ezzel összefüggésben az mondta: novemberben Varga Mihály pénzügyminiszter egy bizottsági meghallgatáson kérdésre válaszolva közölte: a kormány az OECD-t kérte fel a szakértői jelentésre, amely, ha elkészül, december 31-ig nyilvánosságra hozza. Mivel ez nem történt meg, Karácsony Mihály január 20-án levélben érdeklődött Banai Péter Benő államháztartásért felelő államtitkárnál. Válasz nem érkezett.