Magyarország;fogyasztói árak;infláció;gyorsulás;

Mutatós inflációs számok jöttek, de lehet, hogy vége a csökkenésnek Magyarországon

Januárban még nagyot csökkent az infláció, ám lassan újra gyorsulhat a drágulás üteme.

Januárban a fogyasztói árak egy hónap alatt 0,7 százalékkal emelkedtek, a 12 havi drágulás üteme pedig a decemberi 5,5 százalékról 3,8 százalékra lassult – közölte a KSH. A 3,8 százalékos adat a várakozásoknál kisebb, sőt, pozitív értelemben még a jegybank elemzőit meglepte. Az elemzők 4,2-4,3 százalékos fogyasztói árindexet vártak. A nyugdíjas-infláció 3,9 százalék volt – ami gyakorlatilag megegyezik a fő mutatóval és lényegesen kisebb a januári hat százalékos nyugdíjemelésnél.

A 3,8 százalékos adat azt is jelenti, hogy az inflációs mutató beesett a jegybank 2-4 százalékos célsávjába. Az elemzők egyértelmű véleménye szerint ez csak átmeneti jelenség, Az előttünk álló hónapokban stagnálás következik, az év második felében, az év végére 5 százalék közelébe emelkedhet a mutató. Az okok összetettek: az infláció most azért csökkent gyorsan, mert nagyon magas volt a tavaly év eleji bázis. Ez a hatás nyártól kifut. Ugyanakkor a magyar gazdaság belső folyamatai nem túl biztatók: a bérek bőven 10 százalék felett emelkednek, a forint gyengült az elmúlt hetekben, ráadásul a költségvetési politika is lazítani igyekszik, vagyis növeli az inflációt. A jegybank várakozásai szerint tartósan csak 2025 első negyedében csökkenhet három százalék alá az infláció, ami az árstabilitás elérését jelentené. Ugyanakkor, látva a számtalan kockázatot, ma még nagy kérdés, hogy ott marad-e a mutató. Ezért is hibás az a kormányzati megközelítés, miszerint az inflációt sikerült legyőzni.

Ezzel együtt a MNB kommentárja szerint az infláció lassulása továbbra is széles körben érzékelhető. Az iparcikkek esetében a januári áremelések megfelelnek az elmúlt évek átlagának, ugyanakkor a telekomcégek és a bankok már a bejelentett jelentős – 10-15 százalékos – áremelései még nem jelentek meg a januári árindexben. Németh Dávid, a K&H Bank elemzője szerint több meglepetés is volt a januári adatban: váratlan volt, hogy az egyéb távolsági úti céllal történő utazások ára 15,8 százalékkal csökkent. Ez szokatlan a korábbi évekhez viszonyítva. Szintén meglepetés az energiaárak emelkedése az enyhe januári télben. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy még mindig magas, 6,1 százalékos szinten áll a maginfláció, amely a gazdaságban lévő inflációs nyomást mutatja. A kilátásokról szólva azt mondta a szakember, hogy az őszi hónapokig 4 százalék alatt, vagy azt minimálisan meghaladó szinten maradhat az infláció. Az év utolsó hónapjaiban viszont gyorsulásra lehet számítani. Összességében, jelentős bizonytalanságok mellett, 4-4,5 százalék között alakulhat az éves átlagos mutató.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője számára az élelmiszerárak viszonylag magas, 1,2 százalékos havi emelkedése okozott meglepetést. Ebben szerinte az idényáras élelmiszerek 6,4 százalékos egyhavi drágulása játszott fontos szerepet. A szolgáltatások 0,5 százalékos havi árnövekedése viszont inkább pozitív meglepetés, bár sejthető, hogy a szolgáltatásinfláció az elkövetkező két hónapban erősödik a bankok és a telekomcégek áremelései miatt. Dacára a jövedéki adó emelésének a járműüzemanyag-árak havi alapon fél százalékkal csökkentek. Ennek oka az elemző szerint, hogy a nagyobb járműüzemanyag-áremelkedés január vége felé indult meg, ami a februári indexet fogja majd jelentősebben felfelé hajtani. Nyeste Orsolya hangsúlyozta, az hogy az infláció visszatért a célsávba, átmeneti jelenség, valószínűleg a január-februári inflációs adatok jelentik a a csökkenő inflációs folyamat átmeneti végét. Tavasztól várhatóan ismét emelkednek az éves inflációs ráták. Az év egészében zömmel 4-5,5 százalék között - határozott trend nélkül - ingadozó éves inflációs számokat várunk. A jegybanki célsávba, négy százalék alá tartósan csak 2025 második felében térhet vissza az infláció – fogalmazott Nyeste Orsolya.

Nagyot esett a tojás a baromfihús ára

Mind éves összehasonlításban, míg az előző hónaphoz mérten jelentősen csökkentek a baromfi és tojásárak. Éves szinten a baromfihús ára 6, a tojás ára 17,8 százalékkal esett. A tendenciára korábban már felhívta a figyelmet az Agrárközgazdasági Intézet, ugyanis friss csirkehúsok feldolgozói értékesítési árai 10 és 25 százalék közötti mértékben csökkentek januárban, a vágócsirke több mint 20 százalékkal lett olcsóbb. A ketreces tartásból származó étkezési tojás ára 2024 első 3 hetében 18 százalékkal mérséklődött.

A baromfihús árának alakulása részben a takarmányköltségek változásával magyarázható az AKI szerint. A takarmányárak csökkenése pedig összefügghet a gabonaárak és energiaárak mérséklődésével. Az elmúlt hónapokban a termelői gabonaárak jelentősen csökkentek az ukrán gabonaimport miatt – amit az uniós gazdák bírálnak, ugyanakkor mint látható a fogyasztóknak előnyük származik a versenyből.

A KSH szerint emelkedett az energia ára

Havi alapon a háztartási energia ára 0,9 százalékkal, a földgázé 1,7 százalékkal emelkedett – miközben a lakossági tarifák egy fillérrel sem változtak. A KSH a rezsicsökkentés csökkentése, azaz 2022 augusztusa óta a fogyasztással arányosan súlyozva méri a földgáz és a villamos energia árát. Ennek következtében az elmúlt hónapokban fals adatokat közöltek erről a területről: mivel a lakossági energiafogyasztás folyamatosan csökkent, mind kevesebben kerültek az un. „lakossági piaci árú” energiafogyasztási sávba, a csökkenő fogyasztást a KSH árcsökkenésnek mérte – tévesen. Most fordult a kocka: januárban többen kerültek a nem támogatott kategóriába, emiatt áremelkedést is mért a KSH, holott az árak továbbra sem változtak. A KSH azzal védekezik, hogy az inflációszámítási módszertanát az Eurotstat előírások alapján alakította ki, ettől függetlenül az általa közölt energiainflációs adatok továbbra sem valósak.