Egy év alatt több mint 50 százalékkal nőtt a magyarországi befektetési alapkezelők által kezelt vagyon: 2023 végén ennek az értéke összesen 14 013 milliárd forint volt. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) adatai szerint ez egészen pontosan 51 százalékos emelkedés egy év alatt. Az alapok vagyonának növekedése egyrészt a sikeres vagyonkezelésnek köszönhető, a vagyonnövekedés másik felhajtóereje az infláció volt. Akiknek tehát volt megtakarításuk, azok a pénzüket biztonságos, inflációálló befektetésekbe forgatták. Sokan maguk vásároltak államkötvényeket az államkincstártól, mások részvényeket vettek brókercégeken keresztül. Azok a hétköznapi befektetők pedig, akik nem akartak bajlódni a kockázatkezeléssel, a különféle befektetési formák kiválasztásával, jellemzően befektetési jegyeket vettek, hisz az alapkezelők elvégzik ezt a tevékenységet helyettük.
A magyarok konzervatív befektetők. Az alapkezelők által kezelt 14 ezer milliárd forintos vagyonból, 5234 milliárd forint ment a viszonylag biztonságos kötvényalapokba, 2015 milliárd az ingatlanalapokba, míg a harmadik legnépszerűbb befektetési forma a legnagyobb a kötvényekbe és részvényekbe egyaránt fektető vegyes alapok voltak, 1787 milliárddal.
A hatalmas tőkebeáramlásnak köszönhetően a kötvényalapok eszközértéke tavaly megduplázódott: miközben 2022 júliusában a kötvényalapok még csak a harmadik legnagyobb, 2022 augusztusától már a legnagyobb vagyonú kategória címmel büszkélkedhettek. A tavalyi év pedig az újabb és újabb mérföldkövek eléréséről szólt: februárban a kategória vagyona átlépte a 3 ezer milliárdot, augusztusban a 4 ezret, majd decemberben az 5 ezer milliárd forintot – derült ki a BAMOSZ évvégi összegzéséből. Nagyon jól tettét azok, akik kötvényalapokba forgatták pénzüket: a hosszú lejáratú kötvényekbe fektető alapok átlagos hozama az elmúlt 12 hónapban 18,3 százalék volt, ami a legjobb átlagos teljesítmény a befektetési alap-fajták között. A 18 százalék feletti hozam ugyan nagyon jól hangzik, de épphogy csak ellentételezte a 17,6 százalékos éves inflációt. De legalább a pénzüknél maradtak a befektetők. Nem úgy azok, akik a megtakarításaikat alacsony kamatozású folyószámlán vagy nem túl magas kamatozású betétekben tartották. A hosszú lejáratú befektetési alapok között nem látni hatalmas teljesítménykülönbséget: még a leggyengébben teljesítő alap is 13,5 százalékos éves hozamot fizetett, míg a legjobb teljesítmény ezen a részpiacon évi 20,3 százalékos hozamot fialt. Ennél egy kicsit gyengébbek voltak a rövidlejáratú állam és vállalatai kötvényekbe fektető alapok – de itt is megvolt a 15 százalékos átlaghozam, illetve hasonló teljesítményt mutattak a pénzpiaci és vegyes alapok.
A második legnépszerűbb ingatlanalapok átlagosan 9,9 százalékos hozamot fizettek, ami elmarad a 17,6 százalékos inflációtól, ám ez nem meglepő, hiszen az ingatlanalapok bevételeinek jelentős része az ingatlan-üzemeletetésből, illetve értékesítésből, fejlesztésből származik vagyis a bevételeik viszonylag rugalmatlanul reagálnak az inflációs sokkokra. Viszont ezen a területen már nagy volt a szórás, van olyan alap amely 40 százalék feletti éves hozamot fizetett, de olyan is volt, ahol a befektetők éves szinten 2 százalékot buktak. (Ugyan mi az összehasonlíthatóság miatt éves hozamokat vizsgáltuk, de nézhettük volna a két vagy akár 10 éves visszatekintő hozamokat is, hiszen az ingatlanpiaci alapok jellemzően hosszútávú befektetések – ide nem nem szokás néhány hónapra betenni a pénzt.)
Az államkötvény éve jön, de mire figyeljenek a befektetők?A részvényalapok a kötvényalapok átlagánál gyengébben teljesítettek, esetükben az átlagosan éves hozam 11,6 százalék volt. Itt már hatalmas különbségek láthatóak az egyes alapkezelők, illetve befektetési stratégiák között. Nagyon hasítottak tavaly a kelet-európai részvényalapok. A magyar, a cseh, a lengyel és a román papírokba fektető alapok forintban nézve simán hozták a 30 százalék feletti hozamot, amely jelentős reálhozam az infláció felett. Ugyanakkor egyes egzotikus alapok bukón voltak: ide sorolhatóak az afrikai részvényekbe fektető alapok és az orosz kitettségű befektetések, amelyek közül az egyiken a pénze 70 százalékát veszítette el, aki nem szállt ki belőle időben. Az alapkezelők mentségére szóljon, hogy az ukrajnai háború és az Oroszországra kivetett pénzügyi szankciók miatt a korábban oly népszerű orosz eszközökkel (részvényekkel, kötvényekkel) nem is tudtak mint kezdeni a befektetési szakemberek. Ha lenne is hozam, azt nem tudnák kihozni az országból, vagyis az ő helyzetük speciális.
A szakértők szerint idén is a kötvényekben lehet keresni a magas hozamot, de 2024-ben már érdemesebb talán a rövid államkötvényekbe fektető alapokat előnyben részesíteni. Egyes részvénypiacok tavaly jól teljesítettek – USA, Közép-Európa – ezeken a piacokon idén is van még emelkedési lehetőség, ugyanakkor a növekvő geopolitikai kockázatok miatt érdemes lehet megfontolni a részvénykitettség mérséklését.
Vége az aranykornak?
Évi tízmilliárdokat bukik a lakosság azon, hogy befektetés helyett hagyja parlagon heverni a pénzét – nem mindegy azonban, hogy mibe tesszük a pénzt – mondta Karagich István a BloChamps Capital tulajdonos ügyvezetője, a Forbes Money Masters Workshop sorozat első előadójaként. Karagich felhívta a figyelmet a kockázatkezelés és a befektetői racionalitás fontosságára, különösen most, amikor a világgazdaság-, és kereskedelem átalakulóban van. Komoly geopolitikai kockázatok uralkodnak és az egész pénzügyi piac instabil, így állandó befektetői figyelmet követel nem csupán a kisbefektetőktől, de a professzionális vagyonkezelőktől is.
Míg az elmúlt éveket nyugodtan nevezhetjük befektetési aranykornak, most az aktív portfólió-, és vagyonkezelés időszaka jött el. A szakember szerint nem lehet ölbe tett kézzel ülni és várni a hozamokat, azokért meg kell küzdeni - diverzifikációval, szakmai hozzáértéssel felvértezve. Jórészt az állampapír befektetési csábításának és a magas hozamkörnyezetnek köszönhetően némileg már érzékelhetőek pozitív társadalmi pénzügyi tudatossági folyamatok. A bevallott tőkejövedelem 2022-ben például már 2400 milliárd forint volt, ami biztató az egy évvel korábbi mindössze 1900 milliárd forinthoz képest.
Az elmúlt évtizedekben nem volt kétszámjegyű infláció, ez pedig nemcsak lakossági, de befektetési fronton is sok beidegződést okozott. A vagyonkezelők az elmúlt években passzív befektetési stratégiával indexkövető alapokon keresztül is tisztes reálhozamot produkáltak. A megemelkedett inflációs környezetben viszont teljesen más eszköztárra lett szükségük. Ez az ügyfelek hozzáállását is megváltoztatta - emelte ki a szakértő.
A jelenlegi pénzügyi környezetben a befektetőknek a tőzsdei önmérséklet kialakítása és fenntartása elengedhetetlen a stabil és sikeres befektetésekhez. Ugyanakkor a vagyonkezelés már nem csupán a hagyományos megtakarítási és befektetési célokat szolgálja. Az állampapíron túl is van élet. Az ügyfelek értékrendjének változása és a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülése is egyre inkább megjelenik a piacon, lehetőséget adva azoknak, akik a pénzügyeket és befektetéseket a fenntarthatóság jegyében szeretnék kezelni - tette hozzá.