Mától 7 forinttal drágul a benzin és 11-gyel a gázolaj – tette közzé előzetesen a Holtankoljak. Így előbbiért átlag 607, utóbbiért 651 forintot kérhetnek a töltőállomásokon. Ez számításunk szerint a benzin esetében három, a gázolajnál négyhavi csúcspont.
A piac hetek óta különösen ingatag. Míg az irányadó Mol december második felében kiskereskedelmi árrését titokban literenként körülbelül 30 forinttal visszavágta a számításunk szerint, az Indexen ezt is meghaladó engedményről nyilatkoztak, miszerint a január 1-től hatályos, 41 forintos jövedékiadó-emelésből 21 forintot csak 15-étől érvényesítenek.
Mivel közben a nagykereskedelmi tarifák is hullámoztak, a Mol januári árrésváltozását illető szakmai értékelések némiképp szórnak. (A többi lánc, illetve kút általában követi a legnagyobb szereplő lépéseit.) Akad, aki szerint a Mol január óta tartja csökkentett árrését. Mások szerint viszont finoman megindulhatott az árrés visszaemelése.
Ennek egyik jele, hogy míg az irányadó, Brent-típusú nyersolaj február eleji árcsökkenése kapcsán a portál a múlt hétre két számjegyű árcsökkenést jósolt, végül csak egy halovány, 3 forintos benzinárcsökkenés sikeredett. Ekkor, a szakoldalon kívül, lapunknak Grád Ottó, a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára sem zárt ki egy néhány nappal későbbi áresést. Bár a Brent hordója a február eleji, 77 dollárról drágulásnak indult, a Holtankoljak múlt hét végi előrejelzésében emlékeztetett Nagy Márton akkori szavaira, miszerint a nemzetgazdasági miniszter újfent a tarifák versenyképesség-növelő „kiigazítására” kérte a Molt és a többi hazai láncot. Erre főképp a benzin tekintetében látott esélyt, amihez a portál is csatlakozott. A tárgyalás olajpiaci szereplői biztosították a tárcavezetőt, hogy megfontolják szavait, illetve „célkitűzéseikkel azonosulva törekszenek vállalásaik” betartására. Az üzemanyagárak ezután lőttek ki.
Míg Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője januárra folytatódó kiskereskedelmi árréscsökkenést lát, nem zárta ki, hogy februárban tényleg megindulhatott a haszonkulcs óvatos visszaemelése. Szerinte ugyanis a csökkentett árrés nem fedezi az olajcégek költségeit. Ráadásul, bár az árréscsökkenés rövid távon kedvező az ügyfeleknek, míg ezt a Mol és a többi multi átvészeli, a piac magánszereplői, az úgynevezett kis kutak - amelyek ügyfeleik megőrzése végett kénytelenek lekövetni a Mol árrésszűkítő lépéseit – ebben hosszú távon tönkremehetnek. A szereplők számának csökkenése viszont, hosszú távon, óhatatlanul, tartós áremelkedést hoz, ami viszont már ellenkezik a fogyasztók érdekeivel. Ráadásul – tette hozzá az elemző – az árréseket a versenyhivatal is figyeli.
A találgatásokat Pletser Tamás annyiban igyekezett lehűteni, hogy a hazai üzemanyagtarifák alapjául a közvélekedéssel szemben nem a nyersolaj, hanem a késztermékek európai tőzsdei áralakulása szolgál. Bár a kettő gyakorta együtt halad, amiként most is, akadhatnak eltérések. A dízel nyersolajhoz viszonyított felára (a crack spread) ugyanis néhány hét alatt megkétszereződött. Ennek fő oka a kontinensen zajló, számos finomítói karbantartás, a zöld előírások miatti bezárásveszély, valamint a világ feszültséggócaihoz közeli, tengeri dízelszállításokat illető, fokozódó nemzetközi aggodalmak. Tekintettel arra, hogy az unióba a kereskedelmi korlátozások – hajókon pedig a fél világ – megkerülésével, nagy mennyiségű, „újracsomagolt” orosz dízel kerül, az ottani termelési nehézségek szintén hatnak a piacra. (Mindemellett a forint is gyengült a dollárhoz képest.) Így a maga részéről nem látja indokolatlannak a mostani áremelést. Bár a benzin tőzsdei ára – és -különbsége - nem ugrott ekkorát, utóbbi drágulásában már esetleg meghúzódhat némi árrésnövelési szándék – vélte.
Az elemző szerint a Mol kétoldali nyomás alatt áll: az nem jelenthető ki, hogy érdemben ne venné figyelembe a kormány figyelmeztetését. Ugyanakkor saját és részvényesei megtérülési számításait sem hagyhatja figyelmen kívül.
Bár a világpiaci kereslet éppenséggel gyengélkedik, ami tehát az árcsökkenés irányába mutatna, az egyéb hatások miatt az Erste szakértője leginkább szinten maradó, esetleg kissé tovább emelkedő tarifákra számít. Így a belátható jövőben hatszáz forint fölé ragadhatnak a hazai üzemanyagárak – vélekedett Pletser Tamás.