A szövetségi elnök adhat kegyelmet egy első fokon elítélt személynek, a kegyelmi jogkört azonban más hatóságokra ruházhatja át. A szövetségi elnök által megítélt kegyelmi kérelmek titkosak, és a szövetségi elnök hivatala nem ad tájékoztatást ezekről a döntésekről. 1974. július 1-jétől Joachim Gauck hivatali idejének 2017 márciusának végéig összesen majdnem ezer határozatot hoztak a szövetségi elnökök.
Az államfő kegyelmi döntését bíróság nem vizsgálhatja felül a karlsruhei alkotmánybíróság 1969-ben született döntése értelmében. A taláros testület abból indult ki, hogy a kegyelemnek nincs jogi jellege. A kegyelmi határozatot a szövetségi kormány egy tagjának (általában az igazságügyi miniszternek) ellenjegyeznie kell. Olyan esetekben, amelyekben egy regionális vagy kerületi bíróság hozott ítéletet, a kegyelem jogát a tartományi kormányok, vagy a miniszterelnök gyakorolhatja. Egyes tartományokban is lehetőség van a kegyelmi jog átruházására is, Alsó-Szászországban például az igazságügyi miniszter is kegyelmet adhat.
Az egyik legnagyobb port kavart eset 2007 tavaszán történt, amikor a több gyilkosságért és gyilkossági kísérletért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Christian Klar a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) egykori tagja nyújtott be kegyelmi kérelmet, két évvel a 26 éves büntetés lejárta előtt. A kegyelmi kérelem széles körű nyilvános vitát váltott ki a RAF történelmi megítéléséről. A vita középpontjában az a kérdés is állt, hogy a megbánás, amely sokak szerint Klarból hiányzott, szükséges feltétele-e a kegyelem megadásának. 2007. május 7-én Horst Köhler szövetségi elnök személyes meghallgatás után elutasította Klar kegyelmi kérelmét.
AUSZTRIA A kegyelmi jog a szövetségi elnököt illeti meg.
FRANCIAORSZÁG A kegyelemadás jogköre elsősorban az elnöké, de nem egyszerű folyamat. Az elítélt kegyelmi kérelmet küld a köztársasági elnöknek. Az ítéletet kihirdető bíróság ügyésze jelentést tesz az ügyről, ez aztán az Igazságügyi Minisztérium Bűnügyi Igazgatóságához kerül, és további megfontolások után kegyelmet kaphat. Ha megadják, a kegyelmi rendeletet az elnök, a miniszterelnök, az igazságügyi miniszter és esetleg az ügy vizsgálatában részt vevő más miniszterek írják alá. A határozat mentesítheti a kérelmezőt büntetése hátralévő részének letöltése alól, vagy a büntetést enyhébbre változtathatja. Az áldozatot azonban a kegyelemadás ellenére megilleti a kártérítés joga.
Amikor a halálbüntetés még érvényben volt Franciaországban, minden halálos ítéletet felülbírált az elnök és megvizsgálta a kegyelemadás lehetőségeit. A kivégzéseket csak akkor hajtották végre, ha az elnök elutasította a kegyelmet.
SVÁJC A Szövetségi Gyűlés hatáskörébe tartozik a kegyelem megadása azokban az ügyekben, amelyekben a Szövetségi Büntetőbíróság Büntető Kollégiuma vagy egy szövetségi közigazgatási hatóság hozott ítéletet. A Szövetségi Gyűlés két kamarája (a Nemzeti Tanács és a Tartományok Tanácsa) közösen dönt a kérdésben. 1997 és 2008 között tíz kegyelmi kérelmet nyújtottak be a Szövetségi Gyűléshez; ezek közül kettőt hagytak jóvá. Tizenkét év szünet után 2020-ban ismét kegyelmi kérelmet nyújtottak be, amelyet elutasítottak. Az ítéletek többségét ugyanakkor a kantoni bíróságok hozzák; ezekben az esetekben általában a kanton parlamentje dönt.
BELGIUM A király felelős a kegyelmi döntésekért egy miniszter ellenjegyzésével; a kormány tagjai csak parlamenti jóváhagyással adhatnak kegyelmet.
FINNORSZÁG A köztársasági elnök rendelkezik kegyelmi hatáskörrel: a Legfelsőbb Bíróság véleménye alapján dönt.
