Az Egyesült Álamok 1789-ben hatályba lépett alkotmánya már az elnök jogkörébe tartozó jogosultságok között említi a mentelmi jog gyakorlásának lehetőségét, így a jogintézmény szinte egybeesik a brit koronától függetlenné vált kolóniák önrendelkezésének elnyerésével. A jogintézmény ötlete valójában az 1787-es Alkotmányozó Nemzetgyűlésen Alexander Hamilton alapító atya fejéből pattant ki, hogy az elnök megbocsátás képes lesz „visszaállítani a nemzetközösségben felbolydult nyugalmat”. E jóhiszemű politikai szándék később több jogi és etikai szempontból is megkérdőjelezhető döntés szellemi hátteréül szolgált.
A kegyelmi jogkör tételes tartalma kizárólag szövetségi bűntett alóli teljes mentesség nyújtása, a letöltendő szabadságvesztés idejének mérséklése, a büntetés átváltása, mellékbüntetések – például pénzbírság - elengedése, vagy a büntetés elhalasztása.
A keresztényi megbocsátás még az olyan legsúlyosabb bűntettekre is kiterjed, mint az árulás.
Az akkor még „Egyesült Gyarmatoknak” hívott államalakulat első elnökének, George Washingtonnak rögtön alkalma is volt gyakorolni ezt a kegyet. Az 1794-ben ún. Whiskey Rebellion-ként elhíresült zendülés tört ki Pennsylvania államban a szeszes italokra kivetett magas szövetségi adó miatt. A lázadást végül egy 13 ezer főt számláló hadsereggel sikerült leverni, Washington viszont megkegyelmezett az életben maradt részvevőknek.
Az amerikai polgárháború idején már a jogkör tömeges gyakorlására is sor került. 1865-ben, Andrew Jackson elnök az amerikai polgárháborúban legyőzött Konföderációs hadsereg katonáinak, számos magas beosztású tisztviselőnek és déli államokban megválasztott kormányzónak adott kegyelmet. Mintegy 13 ezer fő nyert íg büntetlenséget, sokan közülük később a déli államokban a faji szegregációt megteremtő Jim Crow törvények kezdeményezői.
Az USA történelmének legismertebb és egyben legellentmondásosabb kegyelmi ügye a Watergate-botrány után lemondani kényszerült Richard Nixon volt republikánus elnök és a hivatalban lévő Gerald Ford nevéhez fűződik. Nixon jóváhagyásával lehallgató készülékeket helyeztek a Demokrata Párt washingtoni irodájában. Az ügy kipattanása után a második ciklusát már nem tölthette ki. A helyébe lépő korábbi alelnöke Gerald Ford 1974 szeptemberében teljes és feltétel nélküli kegyelemben részesítette a volt elnököt az Egyesült Államok ellen hivatali ideje alatt elkövetett bűntettei vonatkozásában még azelőtt, hogy már civil büntetőjogi alanyként formálisan vádemelés történt volna ellene a lehallgatási-botrány bizonyítékainak megsemmisítése miatt. Ford a döntését elődeihez hasonlóan azzal indokolta, hogy a kegyvesztett elnök büntetőpere csak súlyosbítaná a társadalmi megosztottságot, aminek így kívánja elejét venni. Ha szándéka jóhiszemű is volt, Ford elveszítette a 1976-os választás Jimmy Carterrel szemben, amely kudarcban a Nixonnak nyújtott kegyelem is szerepet játszhatott.
A közelmúlt eseményei újra a felszínre hozták az elnök kegyelmi jogkörének alkotmányos és etikai megalapozottságát firtató kérdéseket.
Donald Trump négyéves elnöksége alatt több alkalommal politikai szövetségeseit részesítette kegyelemben, bizonyos esetekben pedig egyfajta búcsúcédula hivatalként értelmezte a kegyelem intézményét. Az összesen 143 kegyelmi esetből találunk az elnöki adminisztráció gépezetében jelentős szerepet vállalókat. Steve Bannon az elnök főtanácsadója és kampánystratégája volt, aki ellen 2020-ban emeltek vádat csalás és pénzügyi visszaélés miatt, amelyet társaival együtt a mexikói határra tervezett fal megépítésének online adománygyűjtéssel összefüggésben követett el. Charles Kushner, a volt elnök vejének édesapját 16 rendbeli adócsalásban találták bűnösnek. Büntetéséből két évet kellett letöltenie, mielőtt Trump kegyelmet adott neki. A Kushner családhoz kötődik az a kegyelmi ügy, amely a fent tárgyalt nepotista vádakhoz képest is ellentmondásos döntésnek bizonyult. Jonathan Braun tíz év szabadságvesztésre ítélték marihuána kereskedelem miatt, de uzsorásként is ismert volt, Brooklynban azokkal a szavakkal fenyegetett meg egy zsidó rabbit, hogy „kivérezteti, ha nem fizet.” A kegyelemnek köszönhetően két év után szabadult. Trump veje, Jared Kushner és édesapja, Charles Kushner közbenjárására csökkentették végül a büntetését.
Trump a szövetségesei és családtagjai mellett a leghűségesebb szavazóit is megjutalmazná. 2024-es kampányában a január 6-ikai „túszoknak” nevezi a kapitólium elleni ostrom résztvevőit és megválasztása esetén elnöki kegyelmet helyez nekik kilátásba. Ezen felül eddig példa nélküli területre is merészkedne: saját magát is elnöki kegyelemben részesítené, amennyiben sikerül visszajutnia a Fehér Házba. Ez azonban csak átmenetileg juttatná levegőhöz Trumpot. Az elleni zajló két szövetségi büntetőeljárás esetében ez – a szokásjog félretételével – még járható út lenne, azonban a Georgia állambeli Fulton megyében elkövetett választási csalás és a New York államban folyó egykori szeretője, Stormy Daniels pornószínésznő megvesztegetésének ügye még így is „asztalon maradna.”
