elnöki kegyelem;bicskei gyermekotthon;kegyelmi botrány;

„Undorral és elborzadva olvastam” – Megszólalt az ügyvéd, aki kirobbantotta a Novák Katalin bukásához vezető kegyelmi ügyet

Úgy érezte, hogy kötelessége tájékoztatni a magyar közvéleményt a józan ésszel felfoghatatlan döntésről.

„Hogyan és miért robbantottam ki a kegyelmi botrányt?” - teszi fel a kérdést az az ügyvéd, aki leleplezte azt a kúriai döntést, amelyből kiderült, Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott Kónya Endrének, a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának falazó igazgatóhelyettesnek. Az ügyvéd Vidéki prókátor néven csinált profilt a Facebookon.

Az ügyvéd elmondása szerint hosszasan töprengett, hogy kiálljon-e bármilyen formában a nyilvánosság elé, mert saját személyét nem tartja lényegesnek és a mai magyar közéletben való részvételhez sincs kedve. Végül arra jutott, hogy inkognitóját egyelőre megtartva azt a két kérdést azért szeretné megválaszolni, hogy hogyan és miért robbantotta ki a kegyelmi ügyet február elsején. Mivel gondolatait egy meglehetősen terjedelmes írásban foglalta össze, ezt tervei szerint három részben teszi közzé.

Az ügyvéd írása alapján a munkarutinjának a része, a munkanap első órájában, az első ügyfél megérkezése előtt, amolyan mindennapos szakmai továbbképzés gyanánt bírósági döntéseket olvas. Ez számára nem csak munka, hanem szórakozás is. Az pedig már teljesen a véletlen műve, hogy épp arra a kúriai határozatra esett a választása, amelyből kiderült, hogy Novák Katalin elnöki kegyelmet adott Kónya Endrének, a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának falazó igazgatóhelyettesnek. Mint írta, undorral és elborzadva olvasta a határozat első 23 pontját, amelyben a Kúria ismertette az első- és a másodfokon eljárt bíróságok határozatait, az azokban megállapított és a felülvizsgálati eljárásban már nem támadható tényállást.

Úgy folytatta:

„Amikor azonban ahhoz az ominózus 24. ponthoz értem, a kávéscsésze kis híján kiesett a kezemből és majdnem leszédültem a székemről: a Kúria ebben a pontban rögzítette, mégpedig egy bírósági határozathoz méltó hideg, precíz tárgyilagossággal Novák Katalin kegyelmi döntésének tényét és pontos tartalmát. Többször is átolvastam a szöveget, mert nem hittem a szememnek. Elnöki kegyelem? Egy ilyen – még büntetőügyekhez szokott ügyvéd szemével nézve is - ocsmány, undorító ügyben, amelyben szexuálisan abuzált, ráadásul érzelmileg, lelkileg és egzisztenciálisan teljesen kiszolgáltatott, gyermekotthonban nevelkedő kiskorúak a sértettek? És pont egy olyan politikustól, aki egész politikusi karakterét a család- és gyermekvédelemre építette fel, ráadásul a »gyermekvédelmi«, »pedofilellenes« propagandakampány kellős közepén, amikor azzal harsogják tele közpénzből az országot, hogy a gyermekek védelme miatt támadja hazánkat »Brüsszel«?”

Az ügyvéd ezt követően pillanatok alatt azonosította, melyik konkrét ügyről van szó, s miután elolvasta az alapügy részleteit, a dühvel vegyes döbbenete fokozódott. „Már abban a pillanatban megfogant bennem a gondolat, hogy erről a józan ésszel felfoghatatlan kegyelmi döntésről kötelességem tájékoztatni a magyar közvéleményt, azt azonban természetesen nem sejtettem, hogy milyen következményekkel fog járni ez a tájékoztatás. Ez – őszintén szólva – nem is érdekelt” - fogalmazott. Azzal kapcsolatban, hogy miért nem számított az ügy ekkora visszhangjára, azt írta:

„A magyar társadalom apátiába süllyedt, minden iránt közömbös állapotát ismerve azt gondoltam, hogy ez is csak egy hír lesz a sok között, amin majd mindenki átlép, legfeljebb okoz majd némi háborgást az ellenzéki »buborékban«, vagyis a független, szabad sajtó olvasói körében. Ha a magyar társadalom posztkádárista gyakorlottsággal, történelmileg belé ivódott rutinnal simán átlépett azon, hogy országunk jelenlegi vezetői még az ötvenezer honfitársunk halálát eredményező szörnyű járványt is képesek voltak gátlástalan lopásra felhasználni, ugyan, miért ne lépnének át egy szimpla kegyelmi döntésen? Szerencsére tévedtem.”

Az ügyvéd tehát aznap este tájékoztatta a témában a kormánykritikus sajtó néhány képviselőjét, ezt követően ismerte meg a történetet a széles nyilvánosság. Az ügy nyilvánosságra hozását morális kötelességnek tartotta. Túl azon, hogy erkölcsi szempontból nyilvánvalóan védhetetlen egy ilyen ügyben, kiskorúak sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélt személyt igazolható és nagyon nyomós indok nélkül kegyelemben részesíteni, az utóbb napvilágra került tények egyben azt is bizonyítják, hogy ma Magyarországon nem csak a jól fizető állások, a megrendelések és a közbeszerzések kerülnek protekciós alapon kiosztásra, hanem még a köztársasági elnök legfőbb közjogi döntései is ilyen módon születnek meg - írta.

Az ügyvéd azt is közölte, hogy sem Magyar Pétert, sem pedig a Fidesz egyetlen más volt, vagy jelenlegi politikusát nem ismeri személyesen, vagyis semmiféle összeesküvés nem történt.