Semmi jót nem tartalmaz Magyarországra nézve az Eurostat legfrissebb elemzése, amely szerint 2022-ben az EU 242 régiójából 231-ben nőtt a gazdaság, s mindössze 11 olyan régió volt, ahol a bruttó hazai termék (GDP) értéke csökkent. Észak-Magyarország 1,2 százalékos visszaeséssel a harmadik legrosszabb adatot tudhatja magáénak. Úgy tűnik, az idén 20. éves uniós tagság nem volt elég a felzárkózáshoz.
Ahogyan a GKI Gazdaságkutató Zrt. évfordulós elemzéssorozatából is kiderül, a lakossági fogyasztási kiadások, amelyek jó mutatói egy adott országon belüli jólétnek, ugyancsak azt erősítik hogy utolérés helyett lemaradva loholás jellemzi Magyarországot. Ugyan euróban mérve a magyar fogyasztás megduplázódott, de 2022-ben az még mindig csupán az Európai Uniós átlag 47 százaléka volt a csatlakozáskori 40 százalékhoz képest. Míg 2004-ben a 20. helyen állt Magyarország a lakossági fogyasztást illetően, tavalyra a 25. helyre esett vissza, csak Románia és Bulgária állt mögötte, ami egyébként 2023-ra már nem biztos, hogy igaz lesz.
Az Eurostat GDP elemzése szerint még a viszonylag jól működő Nyugat-Dunántúl fejlettsége is csak az EU átlag 68 százaléka és Közép-Dunántúl is mindössze 71 százalékon áll.
A többi magyar régió 50-55 százalék körüli fejlettséget mutatnak az uniós átlaghoz képest, ebből a mezőnyből fél fejjel emelkedik ki Pest megye, ahol egy főre jutó GDP 2022-ben az uniós átlag 65 százaléka volt. A 2023-as regionális adatok még sehol nincsenek, a KSH előzetes becslése szerint az országos GDP 0,9 százalékkal csökkent, miközben a környező országokban ennél rendre nagyobb növekedést mértek, vagyis tavaly tovább folytatódott a magyar gazdaság és a régiók lemaradása a környező országokhoz mérten.
Van hová fejlődni, ez jól látszik az Eurostat elemzéséből. A szerint 2022-ben a legnagyobb növekedést a portugáliai Algevre régió produkálta, ott 17 százalékkal javult a GDP. Nagyon magas, 14,2 százalékos teljesítményt mértek Madeirán, őket követte Írország déli régiója, a spanyol Baleári-szigetek régiója és a belgiumi Brabant Wallon tartomány, mindenütt 10 vagy a fölötti növekedés volt jellemző.
Az látta az Eurostat, hogy a kiemelkedő GDP-növekedést felmutató régiók mindegyike erősen függ a turizmustól.
A Covid alatt ezt a területet érte a legnagyobb csapás, azaz az említett régiókban mélyről indult a talpra állás, vagyis a bázishatás is benne volt a jó adatban.
És akkor jöjjenek a sereghajtók. Tavaly előtt a legjelentősebb visszaesést Bulgáriában a Jugoiztochen régióban regisztrálták, a második helyen is egy bolgár terület áll, és őket előzte meg, ezzel szerezte meg hátulról a harmadik helyet a francia Corse és a magyarországi Észak Magyarország, 1,2-1,2 százalékos visszaeséssel.
A vásárlóerőparitással kiigazított GDP érték - ami már figyelembe veszi az egyes országok sajátosságait is - szerint a legmagasabb egy főre jutó értéket Dél-Írországban mérték, a régió fejlettsége az EU átlagának 286 százaléka volt, megelőzve a második helyezett Luxemburgot, ahol az egy főre jutó GDP az EU átlagának 257 százaléka volt. Az Eurostat adatai szerint kiemelkedően teljesített a prágai régió is, amely fejlettsége az uniós átlag 207 százaléka. Ezzel egyébként messze megelőzte a legfejlettebb magyar régiót Budapestet is. Budapest ugyanis az uniós átlag fejlettségének 158 százalékát produkálta, amivel nem csak Prágától, de Bukaresttől is elmaradt, ugyanis a román főváros hasonló fejlettségi mutatója 177 százalék volt, míg Varsóé 162 százalék.