Megszavazta az Európai Parlament (EP) kedden a fizetett politikai reklámok átláthatóságáról szóló uniós jogszabályt – számolt be a Telex, idézve a testület közleményét, amely szerint az új szabályozás nem csak átláthatóbbá, hanem a külföldi beavatkozással szemben ellenállóbbá is teszi a választási és népszavazási kampányokat az EU tagállamaiban. A döntés alapján ezután minden hirdetésen, reklámban fel kell majd tüntetni, hogy politikai hirdetésről van szó.
– A szavazók, a hatóságok és az újságírók könnyen tájékozódhatnak majd arról, hogy őket célba vették-e, ki fizeti a hirdetést, az mennyibe került, és hogy melyik választáshoz vagy népszavazáshoz kapcsolódik. Az összes politikai hirdetést és a kapcsolódó információkat egy nyilvános online adattárban kell tárolni. A jogszabály a szövege alapján többek között olyan szervezetek fizetett reklámjaira is vonatkozik, amelyek népszerűsítik a pártok politikai céljait – írják, hozzáfűzve, hogy a célzott online politikai hirdetésekhez személyes adatokat csakis külön hozzájárulással lehet majd felhasználni, de a körből kizárták a kiskorúakat, és a különleges adatokat, például az etnikai hovatartozást, a vallási vagy szexuális irányultságot.
A jogszabály további szigort is jelent, így a választások vagy népszavazások előtti három hónapban tilos lesz az EU-n kívülről fizetett politikai hirdetéseket finanszírozni, de ezen felül más hirdetést, reklámot vagy kampányt, legyen akár tagállami vagy uniós, nem érint. A tervezetet 546 szavazattal, 47 ellenében és 31 tartózkodás mellett szavazták meg az uniós képviselők. A hivatalos összesítés alapján a voksoló magyarok közül az ellenzékiek igent, a fideszesek nemet mondtak. 2023 novemberében az EP már megegyezett a társjogalkotó Európai Tanáccsal az ügyben.
Európai szabályozás készül, véget érhet a rejtett politikai reklámok koraA Fideszt azonban nem hatotta meg az elsöprő többség, a fideszes Tóth Edina például a javaslat hétfői vitájában arról beszélt, hogy Brüsszel cenzúrázhatná a választási kampányokat és befolyásolhatná a végkimenetüket, figyelmen kívül hagyva az uniós országok érdekeit és korlátozva a szuverenitásukat, elnyomva a demokráciát. – Itt az idő, hogy véget vessünk a politikai és ideológiai nyomásgyakorlásnak – hangoztatta a kormánypárti képviselő. A szabályokat a hatályba lépés után másfél évvel kell alkalmazni, de egy részüket 20 nappal később életbe léptethetik, így már a júniusi európai parlamenti választásra érvényben lehetnek.
Az EP kedden azt a javaslatot is elfogadta, amellyel a testület közleménye szerint megpróbálják visszaszorítani a mondvacsinált indoklású pereket újságírók, aktivisták, jogvédők, tudósok és szervezeteik ellen. A szabályok viszont csak a több tagországot érintő esetekre terjednének majd ki. Ilyenkor a bíróságok már korai szakaszban elutasíthatnák a megalapozatlan kereseteket, és ha megállapítanák, hogy a kereset visszaélésszerű, a felperesnek kellene állnia a teljes perköltséget.