Keményen fellép a német katolikus egyház a szélsőjobboldal ellen. Ennek eredményeként verbális összecsapásokra került sor az Alternatíva Németországért (AfD) és az egyházi vezetés között.
A német Katolikus Püspöki Konferencia múlt héten tartott ülésszakán a főpapok közös dokumentumot tettek közzé, amelyben deklarálták: keresztény emberek nem szavazhatnak a szélsőséges pártokra, beleértve az AfD-t.
„A radikalizálódás több hullámán ment át az Alternatíva Németországért párt, amelyet ma már a népi-nacionalista attitűd uralja” – fogalmaztak a német püspökök.
Utalnak arra, hogy a szélsőjobb a sztereotípiákra, a gyűlöletkeltésre épít a menekültekkel, a muszlimokkal, az úgynevezett globális elittel és egyre inkább a zsidókkal szemben is. A katolikus püspökök ezért hangsúlyozzák: „Az etnikai nacionalizmus összeegyeztethetetlen a keresztény Isten- és emberképpel. A jobboldali szélsőséges pártok és azon politikai erők, amelyek ennek az ideológiának a peremén tombolnak, ebből kifolyólag nem lehetnek a keresztények politikai tevékenységének színhelyei, és e pártok nem is választhatóak.” A nyilatkozatot a Német Püspöki Konferencia augsburgi közgyűlésének végén egyhangúlag fogadták el.
Aki olyan pártokra szavaz, amelyeket az Alkotmányvédelmi Hivatal legalább részben „bizonyítottan szélsőjobboldaliaknak” minősít, az „szembemegy az emberi együttélés és a demokrácia alapvető értékeivel hazánkban” – figyelmeztet a dokumentum. „Felszólítjuk polgártársainkat, beleértve azokat is, akik nem osztják a hitünket, hogy utasítsák el és utasítsák vissza a szélsőjobboldal politikai ajánlatait”.
A püspökök azt is világossá teszik, hogy a szélsőjobboldali jelszavak – köztük a rasszizmus és az antiszemitizmus – terjesztése összeegyeztethetetlen az egyházban végzett főállású vagy önkéntes munkával.
A plenáris közgyűlés végén tartott sajtótájékoztatón a püspöki konferencia elnöke, Georg Bätzing utalt a közelgő júniusi európai parlamenti választásokra, valamint az ősszel esedékes brandenburgi, szászországi és türingiai tartományi voksolásra. Mindhárom keletnémet tartományban az AfD a legerősebb erővé válhat. „Ezért feltétlenül szükséges, hogy a katolikus egyház továbbra is egyértelműen állást foglaljon" – hangoztatta a püspöki konferencia elnöke.
Szokatlan, hogy a német püspökök testülete ilyen egyértelműen foglaljon állást egy parlamenti párttal szemben. „Gyakran fogalmaztunk meg olyan püspöki nyilatkozatokat a választásokkal kapcsolatban, amelyekben soha nem beszéltünk pártokról” – magyarázta Bätzing. Ebben az esetben a püspökök hosszú és részletes vita után döntöttek az AfD megnevezése mellett, tette hozzá.
Ennek oka, hogy – amint a Correctiv című portál januárban megírta – az AfD több személyisége vett részt egy potsdami konferencián, amelyen a németországi bevándorlók kiutasításáról, a „remigrációról” volt szó, többek között olyan személyek kitoloncolásáról is, akik már német állampolgársággal rendelkeznek. Országszerte tüntetések indultak az AfD ellen. A társadalmi felháborodás a közvélemény-kutatásokban is érzékelhető. Akad olyan iroda, amely szerint az Alternatíva Németországért népszerűsége január eleje óta öt százalékkal csökkent.
Az AfD nem meglepő módon. élesen bírálta a püspökök dokumentumát. Christoph Maier, az AfD frakcióvezetője a bajor parlamentben, úgy véli, az egyház ezzel a politika szereplőjévé válik és csatlakozik a „baloldali-zöld” politikához „ahelyett, hogy az Evangélium hirdetésével foglalkozna”. Állítása szerint az AfD „a keresztény Nyugat védelmezője”, bár meglehetősen nehéz összeegyeztetni a gyűlöletkeltést, ami az AfD politikájának alapját képezi, a kereszténységgel. A szász-anhalti AfD pedig egyenesen az egyházból való kilépésre szólította fel a katolikusokat.