Tegnap elhangzott szokásos éves programbeszédében Vlagyimir Putyin nyilvánvalóvá tette, hogy nem tágít az Ukrajna elleni invázió megindításakor meghirdetett céljaitól, dicsérte a nemzet egységét, azt állítva, hogy az ukrajnai „különleges katonai műveletet” az oroszok túlnyomó többsége támogatja, és méltatta a fronton harcoló katonák „hősiességét”.
A vezető tisztségviselőkből és törvényhozókból álló közönsége előtt megjegyezte, hogy miközben Oroszországot azzal vádolják, hogy európai NATO-országok megtámadását tervezi, a nyugati szövetségesek „választják ki a célpontokat a területünkre mért csapásokhoz és a (...) leghatékonyabb csapásmérő eszközöket”. „Felmerült, hogy NATO-kontingenseket küldenek Ukrajnába” – mondta Putyin, Emmanuel Macron francia elnök hét eleji kijelentésére utalva, miszerint nem szabad kizárni ezt a lehetőséget. Kijelentette, hogy ez tragikus következményekkel járna az így döntő országok számára. „Nekünk is vannak olyan fegyvereink, amelyek képesek célba találni az ő területükön. (De) ez valódi nukleáris konfliktussal, és így a civilizáció pusztulásával fenyeget” – tette hozzá eddigi talán legnyíltabb atomfenyegetésével.
"Nem mi kezdtük. Mi mindent megteszünk, hogy befejezzük (a háborút), hogy felszámoljuk a nácizmust, hogy megoldjuk a különleges katonai művelet minden feladatát, hogy megvédjük polgáraink szuverenitását és biztonságát" – mondta az Ukrajna elleni invázió kezdete óta hangoztatott szlogenekkel. A szuverenitás védelme, mint legfőbb érték, végigvonult az elnök beszédén, amely a Nyugatot ismét agresszív, destabilizáló erőként ábrázolta, Oroszországot pedig olyan országként, amely kénytelen megvédeni jogos érdekeit.
Több mint kétórás beszédét Putyin bő két héttel a március 15-17-i elnökválasztás előtt mondta el, amelynek egyedüli esélyese, miután a jelentősebb vetélytársakat jogi eszközökkel kizárták a versenyből. Közben nem tett említést az ország legnépszerűbb ellenzéki politikusa, a gyakorlatilag életfogytig börtönbe zárt Alekszej Navalnij két héttel ezelőtti haláláról, sem a háborút ellenzők és másként gondolkodók ezreinek elnyomásáról.
A formálisan a parlament két házához intézett üzenet ezúttal elnökjelölti kampánybeszéd is volt, amelyben Putyin további közel két órán át ismertette szociális – mindenekelőtt "a hagyományos orosz értékekre" támaszkodó családtámogatási és oktatási –, gazdaságfejlesztési, országépítési terveit, melyek kapcsán fel sem merült, hogy Oroszország lehetőségeit bármiben is korlátoznák ukrajnai háborújának „költségei”. Hangsúlyosan beszélt Oroszország és a legfőbb együttműködő partnereit tömörítő BRICS-országok gazdaságának robusztus növekedéséről. Átfogó, az ország távoli területeire is kiterjedő infrastruktúra-fejlesztési terveket vázolt fel, külön kiemeve az Északi Sarkvidéken felépítendő 200 város tervét, vagy a minden ágazatra kiterjedő digitalizálás szükségességét.
Beszéde végén ismét a fronton hősiesen helytálló katonákat méltatta, kijelentve, hogy a hadműveletek lezárulta után minden felelős posztra ezeket az embereket kell majd helyezni.
Putyin a Nyugatot ismét agresszív, destabilizáló erőként ábrázolta, Oroszországot pedig olyan országként, amely kénytelen megvédeni a szuverenitását és jogos érdekeit.
Több mint kétórás beszédét Putyin bő két héttel a március 15-17-i elnökválasztás előtt mondta el, amelynek egyedüli esélyese.
