Az Európai Szocialisták Pártja (PES) a második európai pártcsalád a zöldpártiak után, amelynek megvan a hivatalos választottja a tisztségre, mégpedig a 70 éves Nicolas Schmit személyében. A 70 éves luxemburgi politikust — aki jelenleg az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős tagja — kevesen ismerik Brüsszelen kívül, mégis tőle várják, hogy a júniusi európai parlamenti választásokig tartó kampányban megszorongatja az újrázni készülő Ursula von der Leyen bizottsági elnököt. Von der Leyen jelölését a mérsékelt konzervatívokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) szerdán kezdődő kétnapos bukaresti kongresszusán fogja szentesíteni.
Az írott és íratlan szabályok szerint az EP választásokon győztes pártcsalád jelöltje kerül az EU legfontosabb végrehajtó és ellenőrző testületének az élére. Az eddigi közvélemény-kutatások szerint ismét az EPP szerezheti meg a legtöbb mandátumot, ami a jelenlegi bizottsági elnök esélyeit erősíti. Megfigyelők szerint a szocialisták pont azért indítanak egy viszonylag ismeretlen politikust, mert tisztában vannak vele, hogy alulmaradnak von der Leyennel szemben. Március 2-ikán tartott római kongresszusukon mégis eufórikus hangulatban ünnepelték jelöltjüket, aki hosszú és lelkes beszédben ígért harcot egy mindenkinek egyenlő lehetőségeket kínáló Európáért.
— Nicolas Schmit óriási munkát végzett foglalkoztatási és szociális biztosként, és képes rá, hogy egy erős kampányban megjelenítse az európai szocialisták törekvéseit. Különösen népszerű a szakszervezetek körében, de lelkesen támogatták jelölését a baloldali fiatalok és feministák is — nyilatkozta lapunknak Rómában Andor László, az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának főtitkára, aki 2009-2014 között Schmit tárcáját vitte az EB-ben. Emlékeztetett rá, hogy miniszterként Schmit koordinálta a szocialisták munkáját az EU foglalkoztatási, szociális és egészségügyi kérdésekkel foglalkozó Tanácsában. Tudja, miben hibázott az EU az elmúlt évtizedekben, és hogyan kell egy jobb működést kialakítani. A program a szociális, demokratikus és fenntartható európai modell megvalósítására törekszik, és egy erősebb közösségi költségvetéssel szolgálná a kohéziót és a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását.
A PES szándéka, hogy alternatívát állítson az egyre erősödő európai szélsőjobboldallal szemben. A háborúkkal, klímaváltozással, energiaválsággal terhelt átmeneti korszakban minőségi munkahelyeket és tisztességes béreket, megfizethető lakhatást, egyenlő elbánást ígér és a jogállamiság szigorú védelmezését.
– Kizárjuk a szélsőjobboldallal való együttműködést, számunkra ez a határ, amit nem lépünk át — mondta Schmit megválasztása után újságíróknak. Hasonló elszántságot mutattak a kongresszuson felszólaló politikusok, felróva a mérsékelt jobboldalnak, hogy európai és nemzeti szinten is hajlandó összeállni a radikálisokkal.
– Azért jöttünk Olaszországba, mert itt világosan látható, milyen az, ha a konzervatívok normalizálják a viszonyukat a szélsőjobbal, ami igazi veszély Európára. (Az olasz mérsékelt jobboldal koalícióra lépett Giorgia Meloni újfasiszta pártájával — a szerk.) Mi nem változtattunk a véleményünkön. Aki változtatott, az EPP volt, amely felrúgta a Európa-pártiak szövetségét és elkezdett a populisták és a szélsőjobb felé húzni — jellemezte sajtótájékoztatóján Iratxe García Pérez, az EP szocialista frakciójának elnöke aváltozó parlamenti erőviszonyokat.
Dobrev Klára, a DK EP-képviselője és listavezetője a kongresszusi pódiumon, majd később a Népszavának is arról beszélt, hová vezet a populisták tartós uralma: – Magyarország minden gazdasági és szociális mutató szerint a sereghajtók közé tartozik Európában. Orbán megígérte a csillagos eget, aztán még régiós összehasonlításban is a legrosszabbak vagyunk. A szélsőjobb nem akar kormányozni, csak a hatalom megtartása érdekli, és igyekszik megakadályozni, hogy ennek a sok bizonytalansággal teli kornak a valódi problémáival foglalkozzunk, a fegyveres konfliktusoktól a klímaváltozáson át a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokig – fejtette ki Dobrev.
Sok szocialista felszólaló felvetette, mennyire hamis narratívát szajkóznak a tiltakozó agrártermelők mögé álló radikálisok, állítva, hogy a polgároknak választaniuk kell a mezőgazdaság és a környezet védelme között. Hasonló húrokat pengetett Frans Timmermans, a holland szociáldemokraták vezetője, aki nemrég a klímaváltozás elleni döntésekért felelt az Európai Bizottságban. – A mostani EP választásnak arról kell szólnia, hogy mi senkit sem hagyunk hátra. Ez vonatkozik a gazdákra is. Ma az európai agrártámogatások 80 százaléka a leggazdagabb európai mezőgazdasági vállalkozások zsebében landol. A gazdák 80 százaléka, különösen a kisgazdaságok, szenvednek, mert nem jutnak valódi támogatáshoz. Segítenünk kell őket az átállásban, a fenntartható gazdálkodásban. Attól, hogy tagadjuk az éghajlati válságot, az még nem fog eltűnni. Első áldozatai a gyárainkban dolgozók, a földjeinken gazdálkodók és a legbizonytalanabb helyzetben lévő emberek lesznek szerte Európában. És értük mi, szocialisták mindig is harcolni fogunk, ez legyen a mi üzenetünk — mondta beszédében a holland politikus.
