Fővárosi Közgyűlés;

Tarlós Istvánt is beidézné a bicskei gyermekotthonban történeteket vizsgáló fővárosi eseti bizottság

A bizottság csak olyanokat hív be, akiktől érdemi információkat kaphatnak a történetekről.

Meghökkentően szűk listát állított össze a meghallgatandó személyekből a bicskei gyermekotthonban történt szexuális visszaélések hátterének, a fővárosi önkormányzat fenntartói intézkedéseinek, illetve a pedofil intézményvezetőnek adományozott Bárczy István-díj odaítélésének körülményeinek kivizsgálására alakított fővárosi eseti bizottság. Az erről szóló javaslatot Kiss László, Óbuda ellenzéki polgármester, az eseti bizottság elnöke terjesztette elő a hétfői alakuló ülésen. A listára kizárólag a Karácsony Gergely által korábban elrendelt főjegyzői belső vizsgálatban megjelölt személyek - ők sem teljes körben - kerültek föl, így az akkori főjegyző és az ügyben eljáró aljegyző, az Oktatási és Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály vezetője, az ügyben eljáró gyermekvédelmi osztály vezetője. Meghallgatnák továbbá az akkori kommunikációs igazgatót, akit arról kérdeznének, hogy milyen kommunikációs stratégiát alkottak a helyzet kezelésére, valamint Tarlós István akkori főpolgármestert és helyettesét, az akkoriban az oktatási és ifjúsági ügyekkel foglalkozó Csomós Miklóst. A Bárczy István-díj adományozásával kapcsolatban szintén kérdeznék Tarlóst, a díjra Vásárhelyit javasló Bagdy Gábort, Tarlós akkori helyettesét, valamint a kitüntetést végül felterjesztő bizottság elnökét, Nagy Gábor Tamást, az akkori budavári polgármestert.

Kiss László zömében neveket nem, csupán pozíciókat sorolt el az ülés után tartott, rövid sajtótájékoztatóján. A Népszava megkérdezte, miért nem bővítették kissé a kört például a bejelentést tevő nevelőkkel, az igazgató helyetteseivel, a gyerekeket képviselő gyámokkal, a TEGYESZ vezetőjével vagy éppen azzal a szakemberrel, aki azt tanácsolta a gyermekvédelmi osztály vezetőjének, hogy ne indítsanak belső vizsgálatot az ügyben, hagyják inkább a rendőrségre, illetve miért nem kíváncsiak Tarlós István akkori főpolgármester bizalmasára, az ügy miatt a rendőrségre még a bejelentés előtt ellátogató tanácsnokra sem? Kiss László erre ugyanazt válaszolta, mint Wintermantel Zsoltnak, a bizottság fideszes alelnökének, aki az 1990-2011 közötti osztályvezetők, főosztályvezetők, bizottsági elnökök, a főpolgármester és főjegyzők visszaemlékezéseire lett volna kíváncsi. Eszerint csak olyanokat hívnak be, akiktől érdemi információkat kaphatnak a történetekről. Mint mondta: neki is nagyon sok kérdése lenne az ügyben, például arról, hogy az ombudsman által javasolt gyermekvédelmi intézkedéseket miért nem vezették be, de egy fővárosi bizottság jogkörei korlátozottak. Ettől függetlenül kijelentette, hogy a bizottság azon fog dolgozni, hogy széles körű választ találjanak arra a kérdésre, hogy a 2011-es bejelentésre milyen fővárosi intézkedések születtek, illetve ki, miről tudhatott az önkormányzatnál. Sőt ajánlásokat is meg kívánnak fogalmazni a jelzőrendszer hatékonyabbá tételére. (Bár nem egészen világos hogyan tud ebben segíteni Tarlós, a főjegyző, a kommunikációs igazgató vagy éppen egy volt polgármester.)

Számadó Tamás Budapest jelenlegi főjegyzője az ülés elején beszámolt arról, hogy a bizottsági elnök kérésére megvizsgálták az 1990-2011-es időszak fellehető iratait is. Ezekben gyermekbántalmazásra vonatkozó részt nem találtak. Igaz, egy igazgatói pályázaton túl csupán három év teljesítményértékelését lelték fel, illetve egy adatot arról, hogy valaki 2006-ban panaszt tett, de arról már nincs feljegyzés, hogy mi volt a panasz tárgya. A 2011 előtti iratok nagyobb részét, például a panaszról szóló bejelentést megsemmisítették a szokásos iratselejtezéskor, a többi átkerült a Fővárosi Levéltárba. Ami ott megtalálható azt kikérik. Kiss többször hangsúlyozta, hogy eddig egyetlen érdemi információt nem találtak arról, hogy bárki is tudott volna a Vásárhelyi János bűnös ténykedéséről a gyermekotthonban. A bicskei otthon igazgatóját pedofil bűncselekményekért 8 év fegyházra ítélték.