Itt a felmérés, a többség szerint Navracsics Tibornak mennie kellene az Erasmus-ügy miatt

A területfejlesztési miniszter tavaly januárban azt mondta: várhatóan márciusra sikerül megegyezni. Máig nem sikerült.

A megkérdezettek többsége szerint Navracsics Tibornak le kellene mondania, mivel több mint egy év alatt sem sikerült megegyezni az unióval az Erasmus+ ösztöndíjak és más felsőoktatási programok ügyében. A többi között ez derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív közvélemény-kutatásából.

Az üggyel kapcsolatos tárgyalásokat magyar oldalról Navracsis Tibor területfejlesztési miniszter kezdte meg, aki tavaly januárban a Partizán műsorában azt mondta: várhatóan márciusra sikerül megegyezni, de amennyiben neki felróható okokból mégsem sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, beadja lemondását. Idén januárban a lengyel PAP hírügynökségnek nyilatkozva Navracsics elismerte: „látótávolságban sincs”, hogy a kormány egyezségre jusson az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont további finanszírozásáról. A Publicus kutatásában megkérdezetteknek összesen 52 százaléka gondolja, hogy a miniszternek le kellene mondania, miután több mint egy év alatt sem tudta rendezni az ügyet. Nem meglepő, hogy a kormánypárti szavazóknak jóval kisebb aránya, 12 százaléka gondolja így, 62 százalék szerint viszont maradnia kellene a miniszternek, 26 százalék bizonytalan. Az ellenzékiek 87 százaléka gondolja, hogy az egész magyar felsőoktatást hátrányos helyzetbe sodró ügy miatt távoznia kellene a miniszternek.

Az emberek 80 százaléka hallott arról, hogy az EU több mint egy évvel ezelőtt kizárta az uniós finanszírozású felsőoktatási programokból, többek között az Erasmus+-ból és a Horizont Európa tudományos kutatási programból az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket. Ez alól a kormánypárti szavazók több mint háromnegyede sem jelent kivételt: míg a Fidesz-KDNP szavazóinak 76, az ellenzékieknek 89 százaléka értesült az ügyről. Az Európai Unió azért zárta ki ezeket az egyetemeket a felsőoktatási programokból, mert az intézményeket működtető alapítványok kuratóriumaiban túlnyomó részt a kormánypárthoz hű megbízható káderek, politikusok ültek, ami az Európai Bizottság szerint összeférhetetlen és a források átláthatatlan elköltéséhez vezet. Bár tavaly februárban az egyetemek kuratóriumaiból távozott több miniszter is, helyükre szintén a NER-hez köthető személyek, jellemzően üzletemberek kerültek, így a fejcserék nem hoztak érdemi előrelépést az EU-val.

A megkérdezettek körében egyébként elsöprő az egyetértés abban, hogy a magyar egyetemistáknak legyen lehetősége külföldi csereprogramokon részt venni felsőfokú tanulmányaik során. A válaszolók 70 százaléka pedig úgy gondolja: nem jogos a diákok és a kutatók kizárása az uniós felsőoktatási programokból; a kormánypárti szavazóknak 85, ezzel szemben az ellenzékieknek 58 százaléka gondolkodik így.