Bár a terhességmegszakítás szabályai változatlanok maradtak Franciaországban, de azzal, hogy a terhességmegszakítást alkotmányos jogként ismerik el, védelmet adtak arra az esetre, ha a későbbiekben ezt a jogot korlátoznák. Az alkotmánymódosításnak demokratikus országokban komoly jelentősége van, széles konszenzust tükröz, és hosszú távon rögzíti az alapjogokat. A módosítás is speciális feltételekhez kötött.
De mi a valódi jelentősége az abortusz alkotmányos jogként való elismerésének? – erről kérdeztük Sándor Judit bioetikust, a CEU tanárát. - Az abortuszhoz való jog eddig mindenütt jogszabályon vagy alkotmányos jogértelmezésen alapult. Mindezek miatt erősen ki volt téve a politikai változásoknak, aktuálpolitikai, népesedéspolitikai meggyőződésnek vagy bírói értelmezésnek. Mivel az alkotmányokban eddig nem szerepelt nevesített jogként, ezért nemcsak politikai, de jogi értelemben sem túlzás azt állítani, hogy az abortuszhoz való jog alkotmányos elismerése »történelmi pillanat«. A lépés mérföldkőnek tekinthető a nők reprodukciós jogainak elismerése szempontjából – mondta a bioetikus. Hozzátette: az Államtanács tavaly december 12-én még az abortuszhoz való jogot és nem a szabadságjogot javasolta. Csupán árnyalatnyi különbség van a két megfogalmazás között, de kompromisszumok eredményeképpen ez utóbbi került a végső tervezetbe.
Voltak korábbi kísérletek is a terhességmegszakítás alkotmányos elismertetésére, például 2022-ben Chilében Gabriel Boric kezdeményezett alkotmánymódosítást, amely azonban egy népszavazás után nem lépett életbe. Megemlítendő, hogy az 1974-es jugoszláv szövetségi alkotmányban is szerepelt hasonló passzus. Mindezek ellenére elmondható, hogy a francia alkotmánymódosítás mégiscsak egyedi, mert nemcsak a francia nőknek üzent, de az egész világnak is. Sándor Judit kifejtette: valószínűleg nem került volna sor erre az alkotmánymódosításra, ha az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 2022-ben nem hozza meg az abortusz alkotmányosságát elutasító döntését. A Dobbs-eset eredetileg egy 2018-as, Mississippi államban meghozott törvény alkotmányossága kapcsán indult, amely betiltotta az abortuszok többségét a terhesség első 15 hete után. Mississippi egyetlen abortuszklinikája 2018 márciusában beperelte Thomas E. Dobbst, a Mississippi Állami Egészségügyi Minisztérium egészségügyi tisztviselőjét. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának döntése, amelyben a bíróság megállapította, hogy az Egyesült Államok alkotmánya nem biztosít jogot az abortuszhoz, mérföldkőnek számított világszerte. A bíróság döntése hatályon kívül helyezte korábbi két ügyben meghozott döntéseket, így az egyes államoknak teljes jogkört biztosítanak az abortusz minden olyan vonatkozásának szabályozására, amelyet a szövetségi törvény nem korlátoz. Ez világszerte tömegekben keltett aggodalmat, akkoriban sokan azt is felvetették, hogy az abortuszhoz való jogot bele kell foglalni az EU Alapjogi Chartájába.
Sándor Judit azt is hozzátette: a francia alkotmánymódosítás bejelentésekor Mathilde Panot, a nemzetgyűlés tagja és Laurence Rossignol korábbi miniszter nevesített néhány országot, köztük Magyarországot is.
A felszólalásokból és a mindent elsöprő tapsviharból nyilvánvalóvá vált, hogy a francia alkotmánymódosítás a nők és férfiak közötti egyenlőséget is hangsúlyozza, és az ennek lerontását célzó populista üzenetekre is reagálni kívánt. Az alkotmányos jog ugyanis olyan aprónak látszó, de kis lépésekkel, megaláztatással megnehezítő jogalkotói lépések ellen is véd, mint például az úgynevezett szívhangrendelet. A magyar törvény a terhesség 12. hetéig megengedi a nő kérésére a terhességmegszakítást, de 2022 szeptemberében minden előzetes előkészítés és társadalmi, szakmai egyeztetés nélkül bekerült egy újabb feltétel a terhességmegszakításról szóló rendeletbe: a nőt kötelezik arra, hogy a beavatkozás előtt hallgassa meg a magzat szívhangját. A bioetikus szerint nem csoda, hogy kevés helyen szerepelt pontosan a szabályozás leírása, mert az eldugott módosítás leginkább azokba a rejtett, egyeztetés nélküli jogszabály-változtatások sorába illik bele, amelyek sajnos gyakori jellemzői a hazai jogalkotásnak az elmúlt évtizedben. Arról nem beszélve, hogy a rendeletmódosítás nemhogy nem csökkentette az abortuszok számát, hanem amióta életbe lépett, folyamatosan emelkedik a terhességmegszakítások száma Magyarországon.