Hazánk miniszterelnöke egy szexuális bűncselekményért elítélt férfi társaságában köszöntötte a nemzetközi nőnapot. Donald Trumpnak éppen március 8-án kellett letétbe helyeznie 92 millió dollárt, hogy érvényes legyen fellebbezése az E. Jean Carroll újságírónő megrágalmazása miatti perben. Nem azt fellebbezte meg, hogy negyedszázada egy New York-i áruház próbafülkéjében erőszakoskodott vele, azért az esküdtszék már végérvényesen elítélte, most már csupán arról van szó, hogy ennek ellenére rendszeresen hazugnak nevezi áldozatát. A férfi, aki 2005-ben egy tévéműsor forgatása idején azzal kérkedett, hogy „ha híres vagy, hagyják, hogy megfogd a puncijukat”, a bizonyítékok dacára tagadni próbálja, hogy pont ezt tette.
Lehet levegő után kapkodva sápítozni a Demokratikus Koalíció gúnyos, „Isten, haza, pedofília!” plakátkampánya miatt, mindenesetre a célszemély mindent elkövet, hogy megszolgálja a kitüntető figyelmet. Mar-a-Lagóban gáláns virágcsokorral kedveskedett Melania Trumpnak – a volt first lady közép-európaiként remélhetőleg nem érezte magát olyan kínosan a hajbókoló hódoló miatt, mint azt egy tősgyökeres amerikai nő tette volna. Neki legalább nem igyekezett Orbán kezet csókolni, de a rövid videón látszik, hogy valaki másnak azért igen. A bumfordi áludvariaskodás a kormányfő kínos szokása, nem tanul belőle, hogy már jó néhány tárgyalópartnere húzta vissza a kezét, jelezve, hogy nem kér a gálánsnak szánt – azaz lekezelő – gesztusból.
Átvitt értelemben persze Trumpnak csókolt kezet – ez az „erős” vezető rendre alázatos pózt vesz föl, amikor nála jelentősebb személyiségekkel van dolga, legyen szó Putyinról, Erdoganról vagy Hszi Csin-pingről. A nőnap előestéjét Washingtonban töltötte, ahol épp akkor ült össze a Kongresszus két háza, hogy meghallgassa Joe Biden beszédét az Unió helyzetéről. A díszpáholyban ott ült az elmúlt hetek híreinek egyik visszatérő szereplője, Ulf Kristersson. Mi több, az Egyesült Államok elnöke név szerint köszöntötte is a NATO-ba hivatalosan aznap délelőtt felvételt nyert Svédországot üdvözölve, amit még a republikánus ellenzék is megtapsolt. Magyarország kormányfőjére ezzel szemben csak a trumpista Heritage Alapítvány és a börtönviselt, sikkasztó szélsőjobboldali szőrmók Steve Bannon volt kíváncsi.
A Trumppal való találkozónak két értelme volt. A lényegesebb az, hogy Orbán ne legyen itthon, elszökhessen a politikai karrierje egyik legkínosabb botrányává vált, személyére is visszaütő pedofil-ügy elől. A másik, hogy kölcsönösen körbenyalogassák egymást Trumppal, aki nem buta ember létére elképesztően egyszerű lélek: két dicsérő mondattal bárki le tudja venni a lábáról. Őket kettejüket a demokrácia iránti megvetés és a hatalomhoz való mániákus ragaszkodás egyesíti. Utóbbira mellesleg mindkettejüknek komoly oka van, ha vén fejjel szabadlábon akar maradni. De azért ennek a magánügynek nem kellene alárendelni a magyar nemzeti érdeket, amely a mindenkori amerikai kormányzattal fenntartott korrekt viszony. Orbán a rulettasztalnál egyszer nyert (2016), egyszer vesztett (2020). Most mindent feltett a feketére.