botrány;felmérés;felelősség;elnöki kegyelem;Novák Katalin;Publicus Intézet;

Nincs lezárva a Novák-féle kegyelmi botrány, a fideszesek 40 százaléka is további felelősök megnevezését várja

A  többség szerint a kormányfő tudott a volt köztársasági elnök lemondásához vezető döntésről – áll a Publicus Intézet felmérésében.

Az emberek egyértelmű többségét megbotránkoztatta a kegyelmi ügy: 80 százalékuk inkább felháborítónak tartja, hogy köztársasági elnöki kegyelemben részesülhetett K. Endre, akit azért ítéltek el, mert segített a bicskei gyermekotthon pedofil vezetőjének elkerülni a felelősségre vonást – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készült reprezentatív felméréséből. Ezzel szemben összesen 10 százaléknyian vannak azok, akiket nem, vagy inkább nem botránkoztak meg a kegyelmi döntésen. Ritka kivételként, ezúttal a pártszimpátia is kevésbé számított: az ügy a Fidesz-KDNP szavazóinak többségét, 62 százalékát felháborította. Az ellenzékiek 97 százaléka tarja felháborítónak a kegyelmi döntést.

A megkérdezettek több mint háromnegyede, 76 százalék gondolja, hogy Novák Katalin helyesen cselekedett, amikor lemondott a köztársasági elnöki pozícióról a kegyelmi ügy miatt, 18 százalék szerint viszont maradnia kellett volna. Még a kormánypártok szavazóinak 64 százaléka is egyetért Novák Katalin lemondásával, az ellenzékiek körében ez az arány 90 százalék. Arra a kérdésre, Novák Katalin saját döntése volt-e, hogy távozott a köztársasági elnöki pozícióból, a fideszesek 64 százaléka igennel felelt, szemben az ellenzékiek 21 százalékával, és a bizonytalanok „középutas” 40 százalékával.

Az emberek annak ellenére gondolják helyesnek Novák Katalin lemondását, hogy túlnyomó többségük, összesen 66 százalék szerint valójában nem is a saját döntése alapján kegyelmezett meg K. Endrének.

Csupán 17 százalék véli úgy, hogy ő önállóan hozta meg a botrányos kegyelmi döntést, ez az arány a Fidesz híveinek körében a legmagasabb, 31 százalék. 

Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy vajon miért adott kegyelmet Novák Katalin a pedofil gyermekotthon-igazgató bűntársának, a kormánypártok szavazóinak is mindössze 11 százaléka válaszolta, hogy azért, mert ezt tartotta helyes döntésnek. 18 százalékuk szerint nem figyelt oda, nem tudta, hogy mit ír alá, 25 százalék szerint valaki félrevezette, 7 százalék szerint erre kérték, 20 százalék szerint viszont erre utasították. Ezzel kapcsolatban a megkérdezettek teljes körében némileg másképp alakul a válaszok megoszlása: csupán 5 százalék szerint döntött Novák Katalin önállóan, a legtöbben (44 százalék) viszont úgy vélik, valaki erre utasította, és nem tehetett mást. Ennek a szcenáriónak az ellenzéki szavazók körében a legnagyobb a népszerűsége, körükben 68 százalék ért egyet ezzel az állítással. A válaszolók 60 százaléka szerint nem elfogadható, hogy Balog Zoltán korábbi politikusként, egyházi vezetőként befolyással lehetett a kegyelmi döntésekre. Ezt csupán 22 százalék tartja helyénvalónak, és mindössze 3 százalék nem hisz benne, hogy Balog Zoltánnak hatása volt Novák döntésére.

A legnagyobb véleményszakadék a miniszterelnök botrányban betöltött szerepét illetően van az ellenzékiek és a Fidesz szavazói között. Míg az előbbi csoport 90 százaléka szerint Orbán Viktor tudott arról, hogy Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének, a kormánypárt híveinek csupán 23 százaléka vélekedik így, viszont elég magas, szintén 23 százalék a bizonytalanok aránya a körükben. Arra a kérdésre, hogy vajon Orbán Viktor felelőssé tehető-e a kegyelmi botrányért, a Fidesz szavazónak 12 százaléka válaszolt igennel, szemben az ellenzékiek 86 százalékával, ami azt jelenti: összességében majdnem minden második ember szerint volt szerepe az ügyben (49 százalék). A kormánypártiakat leszámítva minden csoportban jelentős kisebbségben vannak azok, akik úgy gondolják, lezártnak tekinthető a kegyelmi botrány.

Az összes megkérdezett 63 százaléka nem ért ezzel egyet, és úgy gondolják, szükséges lenne további felelősöket megnevezni, és még a fideszesek 40 százaléka is így nyilatkozott.

A pedofilbotrány kirobbanása és kezelése után az ország vezetéséről az emberek többségének (56 százalék) nem változott a véleménye, 30 százalék számolt be arról, hogy romlott a szemében a kormány megítélése. A Fidesz szavazóinak körében ez az arány 8 százalék. A Publicus egy másik, még február közepén végzett kutatásában arra jutott, a teljes népességben 2-3 százalékponttal csökkent a kormánypárt támogatottsága a teljes népességben, ami 150-225 ezer választó elvesztését jelenti a kegyelmi botrány következtében. A vizsgált időszakban éppen ennyivel nőtt a bizonytalanok száma.