bérek;

- Egyre türelmetlenebbek a területi közigazgatásban dolgozók, mert a tavalyi 18,5 százalékos reálkereset-veszteséget egyelőre nem kompenzálja az Orbán- kormány

Legalább 25 százalékos fizetésemelést követelnek.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke kijelentette: legalább 25 százalékos fizetésemelést követelnek a kormánytól. Hozzátette: az állami szolgálat jelenleg gyakran a dolgozói szegénységet jelenti, egyre többen hagyják el a területet.

Egy tankerületnél dolgozó 62 éves, diplomás kormánytisztviselő arról tájékoztatta, hogy illetménye bruttó 450 ezer, azaz nettó 269 ezer forint. Összehasonlításként: a garantált bérminimum 2023. decemberétől bruttó 326 ezer forint, ennek nettója 216 ezer forint. Ennyit kap például egy takarító, ha valamilyen szakmával rendelkezik. A különbség 50 ezer forint. A helyzet kritikus – fogalmazott az érdekvédő, aki szerint már nem is emelésre, hanem illetményrendezésre lenne szükség. Annak elfogadható mértéke havi bruttó 900 ezer forint lenne. Az alacsony bérek mellett a munkakörülmények is romlottak – mondta. A Kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint megváltozott a hétfőtől csütörtökig tartó munkarend, a munkaidő korábban 8.00-tól 16.30-ig tartott, most 8.00-tól 17.00-ig kell a munkahelyen lenni.

Egy családosnak ez nagy problémát okoz, hiszen a szülő nem tudja vinni is és hozni is a gyermekét az óvodából, iskolából. Emiatt sok édesanya választotta azt, hogy heti 30-35 órás részmunkaidőben dolgozik inkább. Öt nappal, 25-ről 20 napra csökkentett az alapszabadság mértéke is, a minisztériumokban, központi hivatalokban a pótszabadságok terén is csökkenés volt. A kormánytisztviselők szabadságának csökkentése és a munkaközi szünet munkaidőn kívüli számítása átlagosan évi 1 hónappal emelte a munkaidőt.

Versend csődhelyzetben van, a kormányhivatal és a kincstár azonban nem látja okát, hogy lépjen. Közben a büntetőperben elítélt polgármester méltatlanná vált hivatalára, mégis vezeti a baranyai falut.